Ahhoz képest, hogy az egyiptomiak először dönthetnek szabadon a képviselőkről, a szabályok meglehetősen kötöttek. Az országban 81 millió ember él, közülük nagyjából 50 millióan jogosultak részt venni a voksoláson. Hétfőn körülbelül 17 millió állampolgárt vártak a szavazóhelyiségekben, a többségük Kairóban vagy Alexandriában él. A „maradék”, vagyis a lakosság nagyobbik része két későbbi, január 10-ig terjedő szakaszban fog szavazni. Az egyiptomi törvényhozás 508 képviselőjének egyharmada egyéni jelölt, a mandátumok kétharmadát listán lehet elnyerni. A listás eredményeket majd csak a választás végeztével közlik, így nehéz dolguk van a mandátumbecslőknek, hiszen egyelőre csak az egyéni körzetek eredményei alapján tudják „megjósolni”, hogy melyik lesz a legerősebb párt. Az előrejelzések szerint a Muzulmán Testvériségből kifejlődött Szabadság és Igazság párt győzelme várható. És ez még csak az alsóház. A 270 felsőházi mandátumról márciusig tartó szavazáson döntenek az egyiptomiak. Ha ez a folyamat is lezárul, jöhet az alkotmányozás, amit a tervek szerint népszavazás zár le. És ez még mindig nem minden. Hiszen az egyiptomiaknak még elnököt is kell választaniuk. Az országot irányító Legfelsőbb Katonai Tanács engedett a tüntetők követeléseinek, és bejelentette, hogy az államfő személyéről 2012 nyarán rendezik meg a voksolást. És majd csak akkor kezdődhet meg a hatalom átadása, amelynek forgatókönyve ma még bizonytalan. És éppen ez a bizonytalanság szül elégedetlenséget a Tahrir téri tüntetők körében. Ők ugyanis azt szeretnék elérni, hogy a bizonytalan forgatókönyvek és ígéretek helyett a katonák haladéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül adják át a hatalmat a civileknek.