Beledweyne és Ceelbuur lakói azt mondták, hogy a lázadók gyorsan összeszedték a holmijukat és elhagyták a várost. Hosszú gépkocsikonvojjal távoztak az etióp csapatok elől, amelyek már 80 kilométer mélyen nyomultak be az ország területére. A helyi lakosok azt nem tudták megmondani, hogy a lázadók merre menekültek. Azt viszont közölték, hogy nem mindenki futamodott meg. Sok fegyveres a civilek között elvegyülve próbál meglapulni. Ez a taktika korábban már bevált. A kenyai hadsereg által megnyitott déli fronton is a gerilla hadviselést részesítik előnyben az al Shabab lázadók. Ott kisebb csoportokba tömörülve, váratlanul csapnak le az előrenyomuló kenyai csapatokra. Az etiópok is valami ilyesmire számíthatnak. Közben Baidoaban (250 km-re a fővárostól) az al Shabab lázadók arra szólították fel a helyieket, hogy csatlakozzanak a „Szent háborúhoz” (dzsihad). A lázadók hangosbemondókon próbálják mozgósítani támogatóikat. De azért arra is figyelmeztették a szomáliai lakosságot, hogy az etiópoknak kémkedőkre halál vár.