Az I. Kongó Klubon olyan személyek találkoztak össze, akik valamilyen módon Kongóhoz kötődnek. Fónagy Ádám, az 1000 bringa Afrikának projekt főszervezője bár jelenlegi akciója keretében Maliba gyűjti a bringákat, Kongó iránt is érdeklődik. Biernaczky Szilárd a kongói népek szájhagyományaival foglalkozik, és az afrikai hagyományos zenék megismerésének fontosságára hívta fel a résztvevők figyelmét. Reisinger Dávid operatőr kongói filmjeiről mesélt. Például a Shégék című dokumentumfilmjéről, amelyet kinshasai utcagyerekekről forgatott. Juhász Péter Gergő, a gödöllői Szent István Egyetem trópusi mezőgazdasági szakán végzett. Tudását először Malawiban, majd Kongóban próbálta gyakorlatba ültetni, a ‘not donation, cooperation’ elgondolás szellemében. Kelet-Kongóban sikeres sertésfarmot hozott létre. “Mindenképpen érdemes kimenni tájékozódni, mielőtt bármibe belefog az ember.”- tanácsolja vállalkozó szellemű követőinek Péter. Kiemelte továbbá, hogy rendkívül fontos lenne olyanokat is kiküldeni, akik ismerik a kultúrát. A sikeres vállalkozás egyik alapeleme lehet, hogy jól ismerje azt a társadalmi-kulturális kontextust, amelyben működni szeretne.
Kiss Virág, az Afrikai-Magyar Egyesület által meghirdetett Háború Gyermekei Segélyakció keretében már háromszor járt a konfliktus sújtotta Kelet-Kongóban. Kétszer a Háború Gyermekei Segélyakciót, egy ízben pedig egy sátorponyva akciót koordinált. “1000 darab sátorponyvát osztottunk szét Kiwanja menekülttáborban. A menekültek azt mesélték, hogy éhesen lefeküdni, az még elviselhető valahogy. De a nedves, nyirkos földön aludni, elviselhetetlen.” – osztotta meg velünk tapasztalatait Virág.
A kongói származású Raymond Irambo (képünkön), AHU-tag a kongói diaszpóra egyedüli képviselőjeként jelent meg az alkalmon, bár a szervezők értesítették azokat a kongóiakat, akiknek ismerték az elérhetőségét. Irambo hangsúlyozta, hogy további erőfeszítéseket kell tenni, hogy több kongói jelenjen meg a II. Kongó Klubon,amelyet 2010 decemberére terveznek a szervezők.
Az est végén Szilasi Ildikó Hermina, az esemény koordinátora számolt be kongói munkásságáról, hat éves elméleti és két éves kongói tereptapasztalatáról. Jó hírként közölte, hogy a Torday-Kongó Projekt keretében létrejövő Kongó, Torday Emil nyomában című könyv várhatóan november közepére jelenik meg. Ahogy Ildikó példája mutatja, doktori disszertáció is indokot adhat kongó téma választásra. A szakértő tézisét a kongói tárgyi kultúra változásáról készíti.