Almásy László
(1895-1951)
„Az élet gyakran egy álom, és egy álom néha maga az élet.”
Borostyánkőn született, amely akkor még a Trianon előtti, nagy Magyarországhoz tartozott. Ma már Ausztria része, Bernstein néven. Itt található a családi kastély – 50 szobás -, és most az afrikai felfedező bátya által örökbefogadott nő, Mária Kuffstein Almásy él. Apja Almásy Ede, aki neves Ázsia-kutató, valamint a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja volt.
Repülés utáni vágyát feltehetőleg Chernel Istvánnak köszönheti, kiskorától fogva olvasta az ornitológus tanulmányait. Másik nagy példaképe az Afrika-kutató Fredrick Selous, akivel londoni tanulmányai alatt ismerkedett meg.
Afrikába először Esterházy Antallal, sógorával ment 1926-ban. Alexandriából indulva a Nílus mentén Kartúmig jutottak. Az út igen nagy hírverést kapott, mivel addig járatlan utakat jártak be. Az utazásra egyébként a grófot foglalkozató cég, a Steyr autómobil cég megbízásából került sor, amely felkérte a cég egyiptomi képviseletére is, ahol autóversenyeken is indult, valamint többet megnyert. Ezt követően további utakra kapott megbízást a végtől, majd végül a nagy gazdasági világválság miatt elvesztette munkahelyét. Az ez idő alatt kialakított kapcsolatai révén, további utazásait is támogatták Afrika mélyére, mármint a szaharai utazásait. Egyik ilyen bőkezű támogatója Kemal el Din herceg volt.
Első felfedezése a Zarzura oázis volt, amelyet 1932-ben talált meg londoni ismerőseivel, köztük Sir Robert Clayton „East-Clayton”-nal. A különbeleges, újító az volt ebben a felfedezésben, hogy nem csak szárazföldön, vagy csak levegőben kutattak, hanem párhuzamosan mind a két módon folytattak kutatást,így könnyen és pontosan térképeztek fel nagy területeket. Ezután, az első felfedezés után adták az arabok Almásynak a Abu Ramla (a Homok Atyja) nevet.
A következő évben, az amerikai Universal filmtársaság támogatásával vezette újabb expedícióját, Kádár Lászlóval, aki később a magyar földrajztudomány jeles képviselője. A kutatás eredménye az afrikai homokdűnék típusainak azonosítása, számbavétele volt. Ekkor lelt az általa elnevezett Képek Völgyébe (Vádi Szúra), amellyel sikerült bizonyosságot nyernie az elméletéhez, hogy régen nem úgy nézett ki bolygónk, mint ahogy most. Ez volt az a felfedezés, amely világhíressé tette a magyar grófot.
Külön magyar vonatkozása is volt az útnak, amely során az egyik völgy közelében magyarokra lelt, akiket magyaráboknak hívnak most, és még a török hódoltság idején II. Szulejmán telepítette őket arra a területre.
A második világégés során származása és területi identitása miatt is a központi hatalmak mellé szegődött, ám ebben pusztán önös érdekei vezették, mivel így tudta folytatni afrikai kutatásait, felfedezéseit. Az Afrika Korps kötelékében több sikeres akciót hajtott, végre. Juttatott be többek közt a sivatagon át Líbiából Egyiptomba német kémeket. Ezen akciók alatt, mindvégig egyenruhát hordott, nem volt ügynök! Ahogy nem volt náci sem, ahogy a többi a német oldalon harcoló magyar, német és más nemzetiségű katonák sem.
A háború végeztével letartóztatták, később viszont a Népbíróság felmentette a vádak alól. Ezt követően angol titkos ügynökök csempészték ki, és jutatták el Egyiptomba. Ekkor azonban főállásban luxusautók behozatalával kellett foglalkoznia, és csak mellékállásban kutathatott.
Sajnálatos módon korán, 1951-ben halt meg, és nem fejezhette be életművét. Salzburgban halt meg, egy súlyos fertőzés miatt.
A cikkhez tartozó tippek, további olvasmányok:
Lóránt Attila nemzetközi hírű fotográfus 2009-ben eredt Almásy László nyomába, hogy útvonalát fotográfián dokumentálja. A National Gegographic magazin 2009 decemberében közölte az úton készített anyagot. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=14269