Felemelkedni a XX. századig

Vezető menedzserként Abbas Tafidának biztos polgári élete volt Lagosban, a család hívószava azonban a szállodaipari karriernél sokkal erősebbnek bizonyult.

A Nigéria dél-keleti részén lévő, kétmillió lakosú Muri régiót uraló família tanácsa 1988-ban úgy döntött, a közgazdász végzettségű férfit választja meg emírnek, közösségi vezetőnek. – Ilyen megbízatást nem lehet visszautasítani, ragaszkodtak hozzám – mesélte a Népszabadságnak adott interjújában a tizenkettedik Muri Emír, akinek felmenői az 1800-as évek eleje óta irányítják az elsősorban mezőgazdaságból élő, főleg gabonaféléket, szóját termelő vidéket.

Tafida viszonylag gyakori vendég Budapesten. Nagyon jó véleménnyel van a magyar (felső)oktatásról, két fia tanul itt orvosi, illetve műszaki egyetemen. A nagybirtokosnak számító emírt üzleti kapcsolatok is fűzik hazánkhoz: az ő tulajdonában vannak azok az ingatlanok, ahol korábban Lagosban, majd az 1991-es főváros-váltás óta Abujában működik a magyar nagykövetség.

Muri ura többször visszatért arra, hogy személyes feladatának, „küldetésének” tekinti népe felemelését. A vidékfejlesztési programokhoz számít a magyar mezőgazdaságra, komolyan érdeklik a nigériai viszonyokhoz könnyen adaptálható, egyben betanítható magyar agrár-technológiák. Főleg költséghatékony hal-, és kacsatenyésztési programokat, illetve gépkarbantartási rendszereket vásárol, de foglalkoztatja a rideg tartást jól bíró magyar szürkemarha meghonosítása is. Az első mintagazdaság nemrég kezdte meg a működését Muriban. A jánoshalmai mezőgazdasági szakképzőből négy fiatal szakember utazott ki, hogy segítsék a gépek kezelésének betanulását – tette hozzá Lakner Zoltán professzor, a nigériai fejlesztési projektekben szaktanácsadói szerepet vállaló budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.

Az emír szívesen alkalmazna nagy számban magyar agrár-szakembereket, akik ha nem is legmodernebb, de XX. századi viszonyokat teremthetnének Muriban. Mint sok harmadik világbeli országban, Nigériában is az egyik legkomolyabb gond a nagyvárosokba irányuló tömeges elvándorlás.

A rendkívüli dinamizmust, elkötelezettséget sugárzó Tafida azt fejtegette, hogy az elvándorlási trendet például a komoly üzletnek ígérkező haltenyésztés fejlesztésével lehetne lassítani. A közel 160 millió lakosú nyugat-afrikai ország halfogyasztásának nyolcvan százalékát importból biztosítja, a versenyképes magyar technológiát használó muri termelők előtt komoly lehetőségek kínálkoznak. Muri biztonságos vidék – ellentétben az olajban gazdag partmenti régiókkal. E déli területek a felelősek Afrika harmadik gazdasági hatalmának rossz híréért, innen származnak az Európában nagy számban felbukkanó csalók és prostituáltak – hangoztatta.

A hatvanadik életéve körül járó Tafida – afrikai értelemben – minden alattvalójának az apja. Kilenc biológia gyermeke mellett még 160 örökbe fogadott gyermekről is gondoskodik. – Ha egy rokonom vagy közeli barátom meghal, kötelességem felvállalni az érintett család további sorsát – mondta a gulyáslevesért rajongó, kedvenc magyar szavának pedig a „gyorsan”-t nevező emír. Muriban az írni-olvasni tudók aránya harminc százalékos. Az oktatásban fő csapásiránynak nem az analfabétizmus csökkentését, hanem olyan gyakorlati tudás biztosítását nevezte, amely révén az emberek képesek fenntartani magukat és családjukat. Ide sorolja az AIDS-szel kapcsolatos felvilágosítást, így annak sulykolását is, hogy házasságkötés előtt mindenképpen menjenek el HIV-szűrésre.

Forrás: Népszabadság

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez