A csúcs július 27-én, kedden ért véget, melyen a szorosabb integrációról szóló vita végül elmaradt, pedig előzetesen nagy polémiára lehetett számítani a status quót fenntartók és az AU Bizottságát Unió Hatóságává (három miniszteri poszt létrehozásával) átalakítani kívánók között. Az ez utóbbi mellett kardoskodó Moammar Kadhafi nagy bánatára azonban ezt a vitát elnapolták, pedig eredetileg napirendre tűzték.
Az AU jelenlegi elnöke, a malawi Bingu wa Mutharika a konferenciát végig vaskézzel vezette. A csúcs azon döntését, hogy nem enged teret a líbiai vezető akaratának, aki a konferencia során többször is kísérletet tett arra, hogy a szerkezeti reform kérdését megvitassák, nyíltan eleinte csak pár tagállam támogatta, végül a csendes többség jóváhagyta. Az afrikai vezetők ezen kérdéskör helyett – mely 2007 óta minden csúcs központi témája – ezúttal más, aktuálpolitikai kérdéseket vitattak meg.
Az AU és a több afrikai vezető többször is hangoztatott véleménye alapján a szudáni elnök, Omar al-Bashir ellen kiadott elfogatóparancsot nem támogatják – ezt a konferencia végső határozatában is rögzítették. A döntést azzal indokolták, hogy azokban az esetekben, amikor egy alkotmányosan megválasztott államelnök ellen indul eljárás, a jövőben egy olyan eljárásrendet kell kialakítani, amely magában foglalja az AU-val való egyeztetést is.
Az AU egyhangúlag visszautasította a Nemzetközi Büntetőbíróság azon kérését is, hogy az irodát nyithasson Addis-Abbebában. Az elutasításnak azzal indokolták, hogy az AU-nak az etióp fővárosban van a székhelye, továbbá a Bíróságnak más nagy városokban (például Párizs, Bogota vagy Phnom Penh) sincs irodájuk, miért pont Addis Abebában lenne?
Két héttel a kampalai véres merényletek után és a francia túsz, Michel Germaneau kivégzését magára vállaló AQME terrorszervezet bejelentésének másnapján az afrikai vezetők határozottan ki akarták fejezni elkötelezettségüket a terrorizmus elleni. Ennek értelmében elhatározták, hogy együttes erővel, szervezett formában lépnek fel az al-Shabab milíciái, a Száhel-övezetben tevékenykedő fegyveres csoportok és minden egyéb szélsőséges szervezet ellen.
Néhány afrikai ország (Guinea és Dzsibuti) pár héten belül 2 000 további katonát küld Szomáliába, így a térségben összesen 8 000 katona teljesít majd szolgálatot.
Az AQMI terrorista csoport jelenléte által különösképp érintett Mauritánia július 27-én egy terrorizmust elítélő határozatot adott ki, az AU pedig egy közleményben tiltja meg a váltságdíjak kifizetését, melyeket nagyrészt a terrorizmus finanszírozására költenek a milíciák.
A kampalai csúcs tehát úgy marad meg a krónikákban, mint egyike azon konferenciáknak, amelyen Kadhafinak nem sikerült az „Afrikai Egyesült Államokról” szóló terveit tovább szőnie.
A következő AU-csúcs 2011 januárjában lesz Addis-Abebában a 17. AU-találkozó előtt, melyet 2011 júliusában tartanak Malabóban (Egyenlítői-Guineában).
Malawi dél-afrikai országként jövő júliusig tölti be az AU elnöki tisztét. Elődje egy évig az észak-afrikai, líbiai Muammar Kadhafi, aki a (kelet-afrikai) tanzániai Jakaya Kikwetét követte az AU élén. A nyugat-afrikai Ghána John Agyekum Kufuor vezetésével pedig 2007-ben töltötte be a soros elnöki tisztséget. A félévente megtartott csúcsokat januárban rendszerint az addis-abebai székhelyen tartják, míg a júliusiakat az éppen a soros elnökségi tisztséget betöltő ország fővárosában. Mouammar Kadhafi megpróbálta elfogadtatni azon ötletét, hogy a „júliusi csúcsokat” Líbiában tartsák. Ezt az ötletet azonban a tagállamok nagy része elutasította. Viszont a következő, októberi AU-Arab Liga és novemberi AU-Európai Uniós csúcsokat Líbiában tartják majd. Vigaszul…
Forrás: Jeune Afrique