A geológusok már évek óta figyelmeztetnek, hogy felgyorsultak a földtani mozgások Afrika északkeleti térségében. 2005-ben 60 kilométer hosszú törésvonal jelent meg Etiópia északi részén, és néhány nap alatt nyolc méter szélesre nyílt. Ráadásul fokozódott a földlemezek mozgása és a vulkáni aktivitás. Akit meglep, hogy az általunk megtanult és megszokott földrészek komoly átalakuláson mennek keresztül, annak érdemes felhívni a figyelmét egykori szuperkontinensünkre, Pangeára, amely a maga idejében egyesítette az összes földrészt és szigetet. Az évszázmilliók alatt azonban ez az önálló kontinens szétdarabolódott, és a földtani mozgások a mai napig tartanak. Például Afrika Európa felé nyomul, és egyre szorítja össze a Földközi-tengert.
„Miközben Afrika nagyobbik része észak felé halad, addig a „szarva” észak-keletre, tehát egymástól távolodnak” – állítja Juhász Árpád geológus.
„Magam láttam, hogy a kelet-afrikai árok közelében igen hosszú tágulásos repedések jöttek létre a földben. Ráadásul számos vulkánkitörés történik ezen a vidéken, tehát aktív földtani területről van szó” – mondja a kutató, aki az utóbbi évtizedekben többször is felkereste a kialakulóban lévő törésvonalat.
A leglátványosabb földmozgások öt éve kezdődtek, amikor az Addisz- Abebától 400 kilométerre lévő Dubbahu vulkán térségében több száz földrengés zajlott le, míg végül a hatalmas vulkán is kitört, aminek a keleti részén 500 méter hosszú, 60 méter széles hasadék jelent meg. A későbbi földmozgások további törésvonalakat alakítottak ki a vidéken. A tudósok véleménye abban megegyezik, hogy a helyi geológiai folyamatok a szokásosnál gyorsabb lefolyásúak, tehát igen jól nyomon követhetők, és ebből fakadóan számtalan tanulsággal fognak járni. Azt azonban igen széles skálán helyezik el, hogy mikor történik meg a „szarv” teljes leszakadása: egyes geológusok mindössze egymillió évet jósolnak ennek a folyamatnak, míg mások akár 25 millióra taksálják az időszakot.
A szarv azonban nem csupán új megaszigetet fog alkotni, de átrendezi a környék vízrajzát is. A Grönland nagyságához hasonlítható sziget le fogja zárni az Indiai-óceánt, így a Vörös-tengerből hatalmas óceán válik.
„Az új sziget csak a Vörös-tenger rovására tud északkelet felé nyomulni. Mindeközben a Vörös-tenger táguló térség, egyik része kimondottan Afrika felé terjeszkedik, tehát geológiai küzdelmek tere alakult itt ki. Vagyis a leszakadó szarv nyugatra nyomja a Vörös-tengert. Mindez a kelet-afrikai árokrendszer kialakulásának, mozgásának a folytatása – magyarázta a magyar tudós. Eritreában egyébként van egy olyan partszakasz, ahol a Vörös-tengert csupán egy húszméteres földdarab választja el a tengerszint alatt lévő síkságtól. Az ide betóduló víz fogja alkotni az új óceáni öblöt”.
„Itt érdemes megállni egy szóra – mondta a tanár úr –, hiszen sokan képzelik azt, az óceánokat a tengerektől a nagyságuk és mélységük különbözteti meg. Ez nem igaz. A különbség abban keresendő, hogy mi alkotja a feneküket. Az óceánok alját a földköpeny vulkáni kitüremkedései alkotják. Éppen ezért a Vörös-tenger valójában nem is nevezhető tengernek” – mondta Juhász tanár úr.
A neves magyar geológus azt is elmondta, hogy több expedíció keretében járt az említett területeken. 1987–88-ban a Teleki expedíció tagjaként első magyarként társaival megmászták a kelet-afrikai árokrendszer legaktívabb működő vulkánját, amit Ol Doinyo Lengainak neveznek. Kutatásaik nyomán kiderült, hogy a föld felszínén sokkal kisebb mozgások láthatók, mint a tengermélyén. A szárazföldi repedések éves nagyságai legfeljebb fél centiesek, míg a tenger alattiak elérik az évenkénti három-négy centit.
„Nekünk, geológusoknak Afrika szarva ínyencfalat, de azzal mi is tisztában vagyunk, hogy a Homo sapiens, amely legfeljebb 200 ezer éves, a szarv leszakadását vagy nem éri meg, mert addigra kipusztul, vagy elhagyja a Földet, vagy olyan genetikai változáson esik keresztül, hogy ránk nem is fog emlékeztetni. Az értékes geológiai tanulságok azonban választ adnak majd rengeteg tudományos kérdésünkre, amely a Föld kialakulást, fejlődését illeti”.
Forrás: Bors