„Senki sem lehet néző a szegénység elleni harcban” – így szól annak a kampánynak jelmondata, melynek célja, hogy a most folyó foci világbajnokságon minden eddiginél jobban propagálják és terjesszék az ún. Millenniumi Fejlesztési Célokat. A kampány ez év januárjában indult Lisszabonban a 7. „Szegénység elleni meccsel”. Az ENSZ két „tiszteletbeli nagykövete”, akik nem mellesleg futball-legendák (a már visszavonult francia világbajnok Zinédine Zidane, és még aktív brazil világbajnok Ronaldo) vezérletével, több mint ötvenezer ember előtt játszott barátságos meccset az UNDP (ENSZ Fejlesztési Programjának) csapata és a helyi Benfica All Stars. A 767,000 dolláros bevételt a Haiti katasztrófa áldozatainak megsegítésére fordították.
Célok és gólok:
A189 ENSZ-tagállam által 2000-ben elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célok teljesülését 2015-re ígérték, vagyis jelenleg ezen időszak 3/4-es küszöbéhez érkezett a világ.
Emlékeztetőül a 8 cél:
1. Véget vetni a súlyos szegénységnek és éhínségnek
2. Megvalósítani a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást
3. Előmozdítani a nemek közti egyenlőséget és segíteni a nők felemelkedését
4. Csökkenteni a gyermekhalandóságot
5. Javítani az anyai egészségügyet
6. Küzdeni a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen
7. Biztosítani a környezeti fenntarthatóságot
8. A fejlesztés érdekében globális partnerség kiépítése
A 3/4 -es küszöbnél már világosan látható, hogy bár történtek – alkalmasint jelentős – előrelépések, a jelenlegi állapotok alapján, világszinten nem fognak teljesülni a célok. Bár igen sok a tematikus és főként a regionális eltérés, általánosságban elmondható, hogy a célok teljesülése Afrikában áll a legrosszabbul, ezért is van kiemelkedő jelentősége a futball világbajnokságnak.
A kampányban központi szerepe van annak az angol szójátéknak, mely a „goals” kettős jelentésére épül, mely angolul egyaránt jelent célokat és gólokat. Még egy ok – így a szervezők – hogy összekapcsolják a MFC és a VB sorsát. Erre a szójátékra támaszkodva indult el az ‘8 GOALS FOR AFRICA’ kampány, amely 8 ismert afrikai zenész (pl. Hugh Masekela, Oliver Mtukudzi) közös dalára épít.
Egyesült nemzetek…
Az ENSZ nagyon tudatosan készült arra, hogy kihasználja a VB hírértékét. Az ENSZ Közgyűlése már az elmúlt év októberében határozatot fogadott el arról, hogy a Futball Világbajnokságra irányuló figyelmet az egész afrikai kontinens fejlesztésére kell felhasználni. A dél-afrikai elnök Jacob Zuma meghívását természeten elfogadta az ENSZ főtitkára a dél-koreai Ban Ki Mun is – aki jelen volt a Dél-Afrika- Mexikó nyitómérkőzésen. (Amúgy egzotikumnak számít, hogy Dél Korea és – 44 év óta – először egyaránt kvalifikálta magát a mostani világbajnokságra – ezért a Főtitkárnak van kinek szurkolnia)
Az ENSZ legkülönfélébb szervezetei külön készültek a világbajnokságra. A UNICEF (Egyesült Nemzetek Gyermekalapja) külön programot indított, hogy támogassa a dél-afrikai kormány azon törekvéseit, hogy minimálisra csökkentse a világbajnoksághoz esetleg kapcsolódó gyermekkereskedelem, illetve gyermekprostitúció mértékét.
Az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) szintén együtt dolgozik a kormánnyal, hogy a giga-rendezvény környezeti terhelését a lehető legkisebbre csökkentse.
Még a cégek is beszállnak. A “Public Viewing in Africa” kampány keretén belül, a Sony, a UNDP-vel együttműködésben vállalta, hogy különböző nyilvános helyszíneken óriás kivetítőket állít fel, ahol egyfelől meccset lehet nézni, másfelől – összhangban a MFC 6. céljával – a félidős szünetekben HIV/AIDS felvilágosítást tartanak.
Afrikai reneszánsz?
„A dél-afrikai világbajnokság egyedülálló alkalom, hogy az afrikaiak büszkeségét és lelkesedését egy pozitív dinamikává alakítsák, melyben központi szerepe van a szolidaritásnak, a toleranciának, és a fejlesztésnek” – mondta Wilfried Lemke, az ENSZ-főtitkár sporttal foglalkozó tanácsadója. Lemke szerint az esemény az „afrikai reneszánsz” szimbóluma. „Az ilyen mega-sportesemények óriási fejlődést hoznak az infrastruktúra és a túrizmus területén. Egy sikeres világbajnokság emellett támogatja az afrikai emberek és államok önbecsülését és önbizalmát” – tette hozzá a tanácsadó. „Ez létfontosságú Afrika jövőére nézve.”
Érdekes vita kezd kibontakozni arról, hogy Afrika valójában hogyan is áll az MDG-k teljesítésével. Az uralkodó nézet az, hogy rosszul. Ezt támasztja alá számos közelmúltbeli nyilatkozat: „Afrika távol van a Millenniumi Fejlesztési Célok elérésétől” jelentés az 2010. május 28-án tartott Afrikai Fejlesztési Bank konferenciájáról. “Semelyik Szubszaharai ország sincs azon a pályán, hogy teljesíthesse a Célokat 2015-ig” – UNDP nyilatkozat a 2010-es szeptemberi MDG Csúcs elé. “Egyértelműen látszik, hogy Szubszaharai-Afrika minden MDG esetében le van maradva” – Világbank és Valuta Alap, Global Monitoring Report 2010.
Mások nem így gondolják. William Easterly, a New York University közgazdász professzora úgy véli, hogy az MDG-k indikátorai úgy lettek kialakítva, hogy – önkéntelenül bár – de diszkriminálják Afrikát. Az aidwatchers.com –on kifejti, hogy az MDG statisztikáknak, van egy lusta és egy alaposabb olvasata. A lustából, az világlik ki, hogy Afrika le van maradva, de az alaposabb olvasatból egyáltalán nem ez következik.
Ezt az az igen megdöbbentő állítást támasztja alá egy ez év márciusában megjelent tanulmány is. A MIT-en (Massachusetts Institute of Technology) dolgozó Maxim Pinkovskiy, és a Columbián tevékenykedő Xavier Sala-i Martin közös tanulmányukban szintén azt állítják, hogy a köznapi vélekedés ez ügyben téves. Saját módszertanuk alapján számolva, szerintük Afrikában igenis rohamosan csökken a szegénység, és várhatóan 2015-ig (sőt sok esetben már 2013-ig) teljesülnek a Millenniumi Fejlesztési Célok.
Hogy mi az igazság, azt jelen pillanatban laikus aligha tudja megállapítani, de egyre többen érvelnek amellett, hogy az afrikai fejlesztés kérdéskörének nem csak a pénzügyi és statisztikai dimenziója releváns, hanem a lélektani, ha tetszik kommunikációs dimenziója is. Ha Afrikára az egész világ örök vesztesként, vagy kilátástalan kontinensként tekint, akkor ez igencsak megnehezíti a fejlődést és felemelkedést. Sokan – pl. a kontinensen milliárdokat befektető Kína – Afrikában látják a közeljövő nagy piaci robbanásának lehetőségét. Ahhoz, hogy Afrika – főként a Szubszaharai Afrika – elhitesse magáról, hogy a jövő kontinense, nos többek között ehhez szükséges az olyan egész világ figyelmét lekötő giga-események sikeres megrendezése, mint a 2010-es Futball Világbajnokság.
Forrás: DEMNET Hírleveléből