Az egyik bizonyíték erre a nyelvek tobzódása. Ezen felül szemtanúi vagyunk a helyzet súlyosbodásának a Nagy Tavak vidékén. Észrevehetők azok a jelek is, amik az afrikai vezetők új generációjának megjelenését mutatják. A kongóiakra vár, hogy tudjanak a jelekből olvasni.
Három mű jelent meg a közelmúltban a könyvesboltokban. René Lemarchand műve, “Az erőszak dinamikája Közép-Afrikában”, “Háború Kongóban, konfliktus, mítosz vagy realitás” Thomas Turner-től, és végül Prunier műve, “A világháború Afrikában” címmel.
A három szerző megemlíti “Kongó és Közép-Afrika rendkívüli tragédiáját”, a Ruanda és Uganda által játszott szerepet, kihangsúlyozva, hogy a két ország elnöke korántsem “hős”, hanem inkább olyan “opportunista”, aki “morális érvekkel” akar “gazdasági előnyöket szerezni”. Biztonságukra vonatkozó ürüggyel és egy újabb népirtás lehetőségével.
Prunier és Turner a Nyugatiak, elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által játszott szerepet hangsúlyozzák, akik Ruanda és Uganda problémáira úgy segítettek megoldást találni, hogy “megosztották Kongót”.
Innen ered “az állandóan megrajzolt és a függetlenség óta létező határok” újragondolásának ötlete. Továbbá az a gondolat, hogy “jópár olyan állam, amely a gyarmati időkben jött létre, gyakorlatilag megszünt létezni.”
Inne ered a “vagy a terület újrafelosztásával, vagy új intézményes berendezkedés, mint például a decentralizált föderáció vagy akár a konföderáció formájában új államok létrehozásának” problémája. Ezt az ötletet a “törpeállamok” hívei támogatják, hogy lehetővé váljon egyes szuverén államok természeti kincseinek ellenőrzése. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy legalizálódna a nemzeti kincsek fosztogatása, különösképpen Kongóban.
Ez utóbbi alátámasztására Lemarchand és Prunier egy, a dél-afrikai biztonsági tanulmányok intézetének a ruandai gazdaságról szóló 2005-ös jelentését idézi: “Ruanda 1999 és 2001 között a koltán (kolombit-tantalit érc) termelését hivatalosan megtízszerezte, 147 tonnáról 1300 tonnára, meghaladva az országból befolyó bevételt. A termelés megnövekedésének egy része új ruandai bányák nyitásából ered.”
Forrás: Africatime
Szerkesztette: Hegedűs Lívia
(Visited 1 times, 1 visits today)
