Kerbela városa Irak szívében fekszik, a település óriási jelentőséggel bír a muszlimok, leginkább a síiták számára. 680-ban a mai Kerbela melletti síkon az Omajjádok csapatai rátörtek a síita Husszein Ali (Ali ibn Abí Tálib fia) seregére. Ő ugyanis megkérdőjelezte az Omajjádok hatalmát, és az omajjád kalifa fia, Jazíd ellen vonult. A csatában maga Husszein és féltestvére, Abbász ibn Ali is elesett: a közelben emelt mauzóleumban temették el őket. Mohamed próféta unokájának halála a síiták leghosszabb, tíz napig tartó gyászünnepének, az asúrának a kezdetét jelenti. Amelyet azóta is évről évre megtartanak. Az évszázadok során hatalmas mecsetet építették a csata helyszínén, amely a síiták egyik legszentebb zarándokhelyévé vált: Kerbelát immár évszázadok óta évente több százezres zarándoksereg keresi fel.
A síita zarándokok gyalog mennek a mecsethez, Ali Husszein sírjához, és az ottani asúrára. Sokáig nem juthattak el a városba, mivel Szaddám Husszein megtiltotta azt, 2003 után pedig a rossz biztonsági helyzet sem kedvezett a zarándokoknak. Az Iszlám Állam terrorszervezet ámokfutása pedig új helyzetet teremtett: habár Kerbela a frontoktól messze helyezkedik el. és eddig nem történt semmiféle atrocitás a városban lakó síiták ellen, a zarándokút egyáltalán nem volt biztonságos.
Ezért a kormány egy teljesen új utat kezdett építeni az országban. A Husszein útján a síiták biztonságosan közelíthetik meg a várost, nem kell tartaniuk esetleges támadásoktól. Abu Haidar al-Múszavi útépítő mérnök azt nyilatkozta az al-Monitornak, hogy „az új út a zarándokok számára készült, mégpedig azoknak, akik gyalog keresnék fel a Kerbelát”. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy mivel nincs autóforgalom, az út egyes szakaszait ellepi a homok, amit kénytelenek lesznek majd mindig lesöpörni.
„Lényegében ez az első, vallási célra épült út a világon. A spirituális jelentősége óriási” – írta egy iraki újságíró a helyi lapba. „Ez az út egyesíti az embereket, megmutatja, milyen társadalmi és szociális igazságtalanságok vannak az országunkban, sőt: egyfajta hidat képez a nemzetek és a különböző társadalmi rétegek között. Szegények és gazdagok, iraki, iráni és pakisztáni síiták, nők és férfiak, gyerekek és öregek egymás mellett sétálva teszik meg a távot.”
Az út még nem készült el teljesen. A zarándokokat gyakran terelik a mellékutakra, néhány helyen ugyanis az időjárás, máshol pedig a rossz biztonsági helyzet hátráltatja a munkát. Például jelenleg is építenek egy 35 kilométer hosszú szakaszt a babiloni tartományban, Baszra környékén pedig újrakövezik az utat. Ezenfelül több ellenőrző pontot is épít az iraki rendőrség, sőt kisebb létszámú kíséretet is ígér.
Az út mára a síiták egyik legfontosabb vallási szimbóluma lett. Számos csodát és gyógyító erőt tulajdonítanak a kerbelai útnak. „Sok beteg ismerősöm gyógyultan jött haza, miután felkereste a várost. Én is megpróbálkoztam vele, teljesen kigyógyultam az ízületi gyulladásból, miután napi 50 kilométert tettem meg. Husszein csodáit látni lehet minden nap” – mesélte Husszein al-Khakani síita klérikus.
A kép forrása: Europress/AFP