A Struggling to Survive: Refugees from Syria in Turkey (Küzdelem a túlélésért: Szíriai menekültek Törökországban) című jelentés beszámol azon emberi jogi veszélyekről, amelyekkel az elmúlt három és fél év során menedékjogot kérő 1,6 millió ember szembenéz az országban. Egyúttal hangsúlyozza a nemzetközi közösség vonakodását, hogy megfelelő pénzügyi felelősséget vállaljanak a kialakult menekültválság megoldása érdekében.
„Nyilvánvaló, hogy Törökországnak még az is problémát okoz, hogy a több százezernyi szíriai menekült legalapvetőbb szükségleteit kielégítse. Ezáltal sokak nélkülözni kényszerülnek azok közül, akiknek sikerült átjutni a határon. A nemzetközi közösség által felajánlott humanitárius segítség szánalmasan kevés, de Törökországnak is aktívabban kell segítséget kérnie” – mondta Andrew Gardner, az Amnesty International Törökországgal foglalkozó kutatója. „Bár Törökország hivatalosan megnyitotta határait a szíriai menekültek előtt, azonban a valóság nem ilyen rózsás a háború pusztítása elől menekülők számára. Sokakat visszaküldenek a háborús zónákba, s akár tüzet is nyitnak rájuk.”
Törökország fogadta az erőszak, üldözés és más emberi jogsértések elől Szíriából menekülő 3,2 millió nő, férfi és gyermek közel felét. Elmondása szerint eddig 4 milliárd amerikai dollárt költött a menekültválságra. Mindeközben 2014. október végéig az ENSZ Törökország számára kijelölt, szíriaiak számára elkülönített regionális támogatásának (497 millió dollár) mindössze 28%-a érkezett meg a nemzetközi adományozóktól.
Törökország szomszédaival (Libanonnal, Jordániával, Irakkal és Egyiptommal) együtt a szíriai menekültek 97%-át fogadta be.
„Törökország a pénzügyi teher jelentős részét magára vállalta. Szánalmas, hogy a tehetősebb országok vonakodnak nagyobb pénzügyi felelősséget vállalni a menekültválságból” – nyilatkozta Andrew Gardner.
Lövés a határon
Igaz, hogy Törökország megnyitotta határait a szíriai menekültek előtt, de a határ 900 km-es szakaszán csupán két teljesen nyitott határátkelőhely található. Még ezeknél is előfordul, hogy visszafordítják azokat, akiknek nincs útlevelük, hacsak nem szorulnak sürgős orvosi vagy humanitárius ellátásra.
Mivel a határátkelőhelyekhez a menekültek zömének sokat kell utazniuk, ezért jó néhányan kénytelenek a konfliktuszónákban található körülményes és gyakran veszélyes illegális határátkelőhelyekre – és a csempészekre – hagyatkozni. Ezeken a helyeken gyakran ellenállással találják szembe magukat.
Az Amnesty International jelentése szerint 2013 decembere és 2014 augusztusa között legalább 17 embert éles lőszerrel megöltek a határőrök a nem hivatalos határátkelőhelyeken. Sokakat megvertek vagy más kegyetlen bánásmódban részesítettek, majd visszaküldték őket a háború sújtotta Szíriába.
A 14 éves Ali Özdemirt a 2014. május 18-ról 19-re virradó éjszakán fejbe lőtték, miközben a török határhoz közeledett. Édesapja elmesélte az Amnesty Internationalnek, hogy Ali másik kilenc menekülttel volt együtt, és a török határtól nagyjából 10 méterre meghallottak pár embert törökül beszélni. Ali félt. Éppen abban a pillanatban, amikor eldöntötte, hogy visszafordul a határról, fejbe lőtték. Nem figyelmeztették szóban, és figyelmeztető lövés sem hangzott el. Ali mindkét szemére megvakult.
„Hitvány dolog olyan emberekre lövöldözni, akik konfliktus elől menekülnek, és biztonságos menedék után kutatnak kétségbeesetten. Ez a nemzetközi jog világos megsértése, ami nem maradhat büntetlenül” – hangsúlyozta Andrew Gardner. „Az államok alapvető kötelessége, hogy megnyissák határaikat a menekültek előtt, akik üldöztetés vagy háború elől menekülnek. A török hatóságoknak átfogó intézkedéseket kell hozniuk, hogy biztosíthassák a konfliktus elől menekülő emberek maximális biztonságát.”
Határon innen
A Törökországban tartózkodó 1,6 millió szíriai menekült közül csak 220.000-en élnek a 22 jól felszerelt táborban, melyek jelenleg teljes kapacitással működnek. Több mint 1,3 millió menekült kénytelen a saját lábán megállni. A török kormány adatai szerint a hivatalos táborokon kívül élő szíriai menekülteknek csak 15%-a kap segítséget humanitárius szervezetektől.
Az élelem és a menedék biztosítása érdekében a családok kétségbeesett eszközökhöz is folyamodnak; előfordul, hogy gyermekeiket küldik el dolgozni.
A tízéves Ibrahim és családja két évvel ezelőtt menekült el Aleppóból, és költözött a török határ menti városba, Kilis-be, ahol egy betonbunkerben élnek. Apa és fia szemetesekből gyűjtik össze a műanyagot a túléléshez – fél kilóért kapnak 1 török lírát (nagyjából 110 forintot). A fiatal Ibrahim az Amnesty Internationalnek elmesélte, hogy minden reggel hatkor kel, és délután négy körül fejezi be a munkát. Néha van ideje írni és olvasni tanulni a helyi imámtól. A család maradék kilenc gyermeke közül senki nem jár iskolába.
„Elkeserítő és reménytelen az a valóság, amellyel a legtöbb szíriai menekült szembenéz, miután a háború pusztításától megszabadul. A nemzetközi közösség magukra hagyja őket. A világ legtehetősebb nemzetei vonakodnak, amikor pénzügyi támogatásról és letelepedésről van szó” – összegezte Andrew Gardner.„Törökország csak októberben tisztázta a szíriai menekültek jogi státuszát, a jogaikat és jogosultságaikat, amikor a Parlament elfogadta az Átmeneti Védelmi Direktívát. Ezt a direktívát végre kell hajtani, és mind a szíriai menekülteket, mind a közhivatalnokokat tájékoztatni kell róla.”
A jelentés teljes szövegét itt olvashatják.
(Visited 1 times, 1 visits today)