A múlt héten elhunyt Afrika legrégebb óta hatalmon lévő elnöke, Omar Bongo. A milliomos Bongo 1967 óta állt az egykori francia gyarmat, az olajtermelő Gabon élén. Bongo temetésén afrikai államfők tucatja mellett Sarkozy francia elnök is részt vett Librevillében kedden, a franciát azonban a tömeg kifütyülte. Amikor másfél éve Bongóról írtunk, még örülhetett az elnök, hiszen éppen hatalomra jutásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte. Gabon vezetőjének egészségügyi állapota először idén május 22-én került címlapra, miután a spanyol külügyminisztérium megerősítette, hogy a 73 éves Bongo egy barcelonai kórházban fekszik és „nagyon beteg”. Június 8-án hozták nyilvánosságra: az eredetileg felesége gyászolása okán Európába érkezett gaboni elnök elhunyt a barcelonai klinikán. A halál oka egy közelebbről meg nem nevezett fajtájú rákbetegség volt.
közpénzekből öncélúan dollármillókat sikkasztó embert,
vagy a gaboni politikai állóvízben építkező államfőt rejtett.
Halálával Afrika történelmének egy szelete is lezárult, hiszen Bongo egyesítette magában mindazokat a tulajdonságokat, amelyek egy tipikus 20. századi afrikai diktátor-államférfit jellemeztek: ravaszság, kiváló politikai szimat, túlélőképesség, jó kapcsolatrendszer és – az ő esetében csak csekély, de szükséges mértékű – brutalitás. Bongo Franciaország leghűségesebb afrikai szövetségesének számított az évtizedek alatt. Bensőséges kapcsolata Jacques Chirac elnökkel már-már legendás volt. Ám Bongo nem elégedett meg a hagyományos kapcsolatokkal – nem kevesebb mint tizenegyszer járt Kínában, hogy az Afrikában terjeszkedő új világhatalommal is jó kapcsolatokat építsen ki. Emellett nem hanyagolta el szomszédait sem: Bongo nagy tekintélynek számított Afrikában, számos konfliktusban közvetített és békített, mindig ügyelve arra, hogy a felelősségteljes államférfi benyomását keltse.
Képességei és kapcsolatrendszere ugyanakkor nem lettek volna elegendőek ahhoz, hogy 42 évig álljon országa élén. Bongo nagy szerencséje az olajiparból származó pénz volt, amellyel politikai ellenfeleit sakkban tarthatta, és békét biztosíthatott Gabonban.
Míg más afrikai vezetők néhol tömeges tisztogatásokhoz folyamodtak, Bongó kilóra megvette politikai kihívóit. Akit azonban pénzzel nem sikerült, azt kritikusai szerint más eszközökkel igyekezett ellhallgattatni: Joseph Redjambe gaboni ellenzéki vezető 1990-es halála is a csendes likvidálások megtörténtét támaszthatja alá.
Uralma egyszer forgott komolyan veszélyben, amikor a 90-es évek elején – a hidegháború megszűnését követően – a demokrácia rövid diadalútjára indult Afrikában. Az új szelek – diáktüntetések és francia nyomás képében – Gabont sem kerülték el, ám Bongo a többpárti választásokat is túlélte, és az elnök és pártja nyerte 1990 óta az összes választást. Uralmát a szükséges mennyiségű demokratikus mázzal leöntve Bongo végleg bebetonozta magát az elnöki székbe. Fejfájást csak az okozhatott neki, hogy utolsó éveiben a francia ügyészség egyre határozottabban kezdte vizsgálni a francia Elf olajipari cég gaboni üzelmeit – olyannyira, hogy be is fagyasztották az elnök francia bankszámláit. Bongo az olajból származó bevételeinek köszönhetően Afrika – és a BBC szerint a világ – egyik leggazdagabb embere volt. Egy 25 millió dolláros kaliforniai vagy párizsi villa, esetleg egy Bentley megvétele nem okozott gondot „Gabon Messiásának” – de a szűk gaboni uralkodói elit sem panaszkodhatott. Az Elf pénzéből és az olajbevételekből mindenhova jutott.
A lakosság túlnyomó többsége ugyanakkor nem részesedett a jólétből, még akkor sem, ha Gabonban az egy főre jutó GDP papíron az egyik legmagasabb Afrikában (7000 USD 2005-ben). A különböző megbetegedési és halálozási mutatók például ugyanolyan rosszak Gabonban, mint bármelyik más, szegényebb afrikai országban. A trónörökös Ali-Ben Bongo – jelenlegi védelmi miniszter – legnagyobb problémája azonban az lesz, hogy kimerülőben vannak az ország olajtartalékai. Gabon ma 40%-al termel kevesebb olajat, mint tíz évvel ezelőtt.
Kedden két francia – Nicolas Sarkozy és Jacques Chirac – is megjelent Librevillében Bongo temetésén, és bár a tömeg – feltehetően a Bongo ellen sikkasztás ügyében történt májusi francia vádemelés miatt – kifütyülte őket, a francia-gaboni kapcsolatok hőfokán az eset nem fog változtatni. Ali-Ben Bongo gyászbeszédében így méltatta édesapját: „Negyven éven át Te voltál a világosságunk!” Meglepetés lenne, ha az ifjabb Bongo is negyven évig világítana Gabon élén.
Forrás: AHU – A-O D.