A gyermekmunka napjaink valóságának elfogadhatatlan, mégis létező jelensége. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) statisztikái szerint a világméretű törvényi tilalom ellenére több mint 200 millió (5-17 éves életkor közötti) gyereket kényszerítenek munkára szerte a világon. Az évezred elejétől csökkenő tendenciát mutatott a gyermekmunka, azonban a gazdasági válság következtében a folyamat megfordulhat. A családok megélhetési problémái ugyanis a kiskorút az egészséges fejlődését veszélyeztető munkavégzésre, és a vele többnyire együtt járó kiszolgáltatottság elviselésére kényszerítheti.
Az ILO a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart számon. 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának. A nemzetközi szervezet hosszú távú célja 2015-ig a 14 éves korig kötelező közoktatás elterjesztése. A Gyermekmunka Eltörlésére Irányuló Nemzetközi Programján keresztül pedig támogatást nyújt az egyes országoknak nemzeti programjaik kialakításában, valamint politikai tanácsadással szolgál a gyermekmunka elleni küzdelem területén.
A dolgoztatott kiskorúak hetven százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik, melynek legfőbb oka a szegénység. A megélhetésért munkára kényszerült gyermekek legtöbbje éhbérért dolgozik, anyagi és szellemi nyomorban él, megaláztatásoknak, az elemi szociális és orvosi ellátás hiányában súlyos betegségeknek van kitéve. Több millió leánygyermek esik a rosszul fizetett házi cselédmunka csapdájába: ezeket a gyermekeket a szexuális erőszak és a gyermekkereskedelem is fenyegeti. A munkára fogott gyermekek több mint fele ázsiai. Rossz a helyzet Afrika Szaharától délre eső részén is, ahol minden hatodik kiskorú végez gyermekmunkát. A gyerekfoglalkoztatás azonban nem mindig minősíthető negatív jelenségnek, hiszen a szülők üzletében való kisegítés, vagy a betakarításban való közreműködés az életre nevelés szerves részének is tekinthető.
Magyarországon a gyermekfoglalkoztatást 1840-ben szabályozta először az Országgyűlés. Jelenleg munkavállalónak csak a 16. életévét betöltött személy jelentkezhet, és minden 18 éven aluli foglalkoztatott fiatal munkavállalónak számít, akire külön szabályok vonatkoznak. A törvényes körülmények között megszervezett, 15 éves kortól lehetséges szünidei diákmunka nem minősül szabálytalan foglalkoztatásnak. A diákmunkásokat nem szabad túlóráztatni, továbbá éjszakai műszakban, veszélyes munkakörökben sem lehet őket alkalmazni.
Forrás: MTI