Az Afrika partjainak előterében található, Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek valaha az óceán közepén keletkeztek. Szerepük fontos volt a nagy földrajzi felfedezésekben is.A hét nagy szigetből álló csoport Marokkó (pontosabban a marokkói megszállás alatt álló volt spanyol Nyugat-Szahara) partjai előtt terül el.
Mint a lenti képen is látható, a szigetcsoport közelebbi tagjait alig száz kilométer választja el Afrikától, ahol a partig ér a sivatag. A Kanári-szigeteken ezért nem ritka a szaharai eredetű porhullás, sőt a szigetek déli, délkeleti peremén sok helyütt keletkezik homokos part.
A szigetcsoport két legnagyobb tagja Tenerife és Gran Canaria – az előbbi hordozza nemcsak a Kanári-szigetek, de egész Spanyolország legmagasabb csúcsát, a kb. 3700 méter magas Teidét. A hatalmas vulkán feltehetően az óceán közepén húzódó hátságon, a kőzetlemezek keletkezési vonalán jött létre, onnan pedig az afrikai kőzetlemezen "utazva" került mai helyére.
A fenti nagyított felvétel északi, felhőktől mentes részén további két kicsiny szigetet, a Selvagem-csoportot láthatjuk. Ezek Portugáliához, a többszáz kilométerre északra fekvő Madeirához tartoznak. A portugál és spanyol fennhatóság eredete errefelé a földrajzi felfedezések korai korszakához nyúlik vissza. A Kanári-szigetek, ahogy a portugál Madeira is, fontos ugródeszkát jelentettek az afrikai partok felderítéséhez, később pedig az amerikai expedíciókhoz. Kolumbusz is innen indult híres útján az amerikai kontinensre.
Utolsó felvételünk az első kép készítése utáni napon a szigetcsoport időjárásának jellegzetes kétarcúságát mutatja. A szigetek északnyugati oldalán köd ül – minden szigetnek ez a hűvösebb és nedvesebb oldala. Itt gyakori a hűvös köd, miközben ugyanazon sziget déli, délkeleti partján nyári meleg fogadja az érkezőket. Bár Afrika közelében vagyunk, a hűvős Kanári-tengeráramlás egész évben kellemes időt biztosít a szigeteken.
A Terra és Aqua műholdakon működő MODIS-rendszerek felvételei május 7-én és 8-án készültek.
Forrás: origo.hu