Miért harsog a haris?

Visszatértek afrikai telelő helyeikről ezek a fokozottan védett, 500 ezer forint természetvédelmi értékkel rendelkező, fürjnél valamivel nagyobb testű, nagy távolságú vándorlásra képes madarak.

Afrika déli területin töltik a telet, tavaszra aztán ismét felkeresik azokat az európai vidékeket, ahol a környezetbarát, tradíciókon alapuló mezőgazdaság, rétgazdálkodás fellelhető – ilyen például az Őrség -, és nem alakítottak át még minden területet iparszerű agrársivataggá.

A haris a nedves rétek, kaszálók titokzatos madara. Kitűnő navigátor, éjszakai vándor. Fészkelő helyére megérkezve a hím példány jószerével csak este, éjszaka hallatja jellegzetes "kresz, kresz" hangját.

Magyarországon csak alig egy tucat térségben (Őrség, Bodrog-zug, Bódva mente) fészkel, mert a rétek területe a korábbi évtizedekhez viszonyítva töredékére zsugorodott, ráadásul a klíma szárasodása és melegedése miatt az alkalmas élőhelyek száma tovább csökken

Sok kelet-magyarországi gyep a csapadék hiánya miatt kiszárad. Az Őrségi Nemzeti Parkban a haris és sok más védett, veszélyeztetett növény- és állatfaj a Szala és a Kerka, Kerca folyók mentén húzódó réteken találja meg utolsó menedékét.

Márkus Ferenc közlése szerint a nemzeti park természetvédelmi őrei az elkövetkező hetekben folyamatosan ellenőrzik – még éjszaka is – a réteket, igyekeznek képet kapni a költőállomány nagyságáról és annak elhelyezkedésről is. Európában 17 globálisan veszélyeztetett, védett madár fordul elő, ezek egyike a haris, amelynek jó élőhelye van az Őrségben.
 

Forrás: MTI

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez