A The New York Times riporterei Puntland – a kalózkodás fő fészkének tekintett félig önálló északi tartomány – székhelyén, Garowe városában fényes nappal, egy vendéglőben készítettek interjút a 43 éves kalózzal. Miután a tengeren erősödő haditengerészeti nyomással kell szembenéznie, és ma már a szárazföldön is erősödik az ellenérzés, Bojah elmondta: arról igyekszik meggyőzni a véneket és a vallásos sejkeket, akiknek elegük van ebből az üzletből, hogy bizonyos feltételek mellett ő maga is kész felhagyni vele.
Ezúttal először lehet tapasztalni, hogy azoknak a közösségeknek némelyike, amelyek a kalózdollárok nyomán virágoztak fel – menedéket, támogatást, asszonyokat, tekintélyt és még kormánytámogatást is nyújtva a jól ismert bűnözőknek – ma igyekeznének szabadulni tőlük. Kalózellenes milíciák alakulnak, a sejkek és a kormányzati vezetők kampányt indítottak annak érdekében, hogy a rablók hagyják el a várost, sőt a mecsetekben arról prédikálnak az asszonyoknak, hogy ne menjenek férjhez ezekhez a „tengeri banditákhoz". Egy parkolóhelyen az idők jeleként tábla tűnt fel: Kalózoknak tilos a behajtás.
Forrás: Nol.hu