Szomáliföldön alakul a káosz. Az elnök és a kormány, akiknek már tavaly távoznia kellett volna, a múlt héten újból meghosszabíttatták a mandátumukat további fél évvel. Holnap mint már többször is az elmúlt napokban otthon kell maradnunk mert demonstrációk és erőszak várható az utcákon. Hargeisából, Szomáliföldről tudósít dr. Izsák Rita.
Aki a cím hallatán világatlaszt nyit, hogy megkeresse hol is van Szomáliföld, csalódni fog. Szomáliföld ugyanis nincs a térképen, soha nem is volt. Ez a „titokzatos” ország egyike azon területeknek amit ma összefoglalóan Szomáliának hívunk. Szomália azonban már évekkel ezelőtt szétesett három különálló államra: dél-közép Szomáliára Mogadishu központtal, az észak-keleti Puntföldre (Puntland) garowei irányítással (1998) és az észak-nyugati Szomáliföldre (Somaliland) Hargeisa fővárossal (1991). Szomáliföld az 1991-es függetlenné válása óta teljesen önállóan, de facto államként működik, de annak ellenére, hogy saját kormánya, kétkamarás parlamentje, pénze, útlevele, katonasága vagy rendszámtáblája van, a nemzetközi de jure elismerés a mai napig hiányzik.
Szomáliföldet néhányan „Afrika legnagyobb titkaként” jellemzik, hiszen sokan sosem hallottak arról a sok erőfeszítésről és példaértékű demokráciáról, amit ez az ország eddig csendesen elért Afrika egyik legkonfliktusosabb térségében. Visszautasítva a déli háborúkat vagy a szomszédos puntföldi kalózkodást, Szomáliföld polgárai mindeddig békében és demokráciában éltek és építették az országot főként a szomáliföldi diaszpóra által hazaküldött pénzekből (egyes becslések szerint kb. 500 millió amerikai dollár évente). A külföldön élő szomáliaiak támogatásából sorra épülnek az utak, boltok, hotelek és intézmények, és ez a támogatás teszi lehetővé (a mindent meghatározó klán-rendszer és az abból adódó felelősségviselés mellett), hogy Szomáliföldön egyáltalán nincsenek kéregetők (a kevés koldus mindegyike etióp menekült). A stabilitást egyedül a tavaly október 29.-i hargeisai öngyilkos bombamerényletek látszottak megingatni, amelyet a dél-közép Szomáliában tevékenykedő és az al-Kaidához kötődő iszlám fundamentalista al-Shabab szervezet követett el. A bombákkal felszerelt gépkocsik az etióp külképviseleten, az elnöki palotában és az ENSZ Fejlesztési Programjának irodájában robbantak néhány perc különbséggel, több mint 20 halálos áldozatot követelve, kifejezve ezzel az extrém fundamentalisták ellenérzését a demokratizálódás és annak támogatói ellen. Szomáliföld a sokk után azonnal megnövelt védelemmel és megerősített titkos-szolgálattal igyekszik fenntartani a biztonságot és megfékezni a szélsőségeseket.
A demokrácia azonban az utóbbi időkben sajnos gyengülni látszik. A 2003-ban mindössze 80 többletszavazattal megválasztott elnök, Dahir Riyale Kahin (az Egységért, Demokráciáért és Függetlenségért, azaz UDUB párt képviselője) megbízatása tavaly 2008. május 15-én lejárt. Az elnök mandátumát azonban a parlmenti felsőház (Guurti) annak 2008. április 10.-i ülésén kitolta és az újabb elnöki választásokat, pedig 2009 március 15.-re tűzte ki. Ennek magyarázata akkor a rendezetlen és állítólag problematikus választási regisztráció volt (többszöri regisztrációja egy választópolgárnak, kiskorúak listára vétele stb). Március elején azonban világossá vált, hogy nem történtek meg a szükséges előkészületek (a kormány többek között a Puntfölddel fennálló területei viták rendezetlenségére, majd a bombatámadásokra hivatkozott), így a következő kiszemelt időpont 2009. április 6., majd azután május 31. lett.
Március 28-án a tradicionális (klán)vezetőkből álló 82 fős parlamenti felsőház képviselői összeültek, hogy az elnöki választás időpontjának elhalasztásáról hivatalosan szavazzanak. Az ülés tele volt meglepetésekkel. Először is a klánok megoszlottak és megesett, hogy különbözőképpen szavaztak (ami eddig még nemigen történt, meg hiszen a társadalom és így a politika is a klán-rendszerre épül). A vita során huszan szólaltak fel, 12-en a mandátum
meghosszabbítása ellen, 8-an pedig mellette. Az ellenzők a 2001-ben elfogadott alkotmányra hivatkoztak azzal, hogy az elnök nem hosszabbíthatja meg a mandátumát csak háborús időszakban, a mostani békeidőben tehát egy ilyen döntés alkotmányellenes lenne. A támogatók viszont azzal érveltek, hogy a 2008. október 29.-i bombarobbantások igenis megbillentették a békét, valamint hogy a jelenlegi hőség és esős évszak hatására sokan költöznek az országon belül, ezért nem tudnának sokan a regisztráció helyén szavazni és így nem lenne sikeres a választás. Az elnök mandátumának meghosszabbítását célzó indítvány megszavazására a vita után került sor. A 79 jelenlevő közül 40-en szavaztak először az indítvány ellen és 39-en mellette, amire a kormányzó párt tagjai újraszámlálást kértek. Az eredmény másodszorra: 40-en a hosszabbítás mellett, 39-en pedig ellene szavaztak. A zavarra a megoldás a nyílt szavazásban látszott, aminek eredményeképp 42-en szavazták meg az elnök hivatalban maradását, és 35-en ellenezték 1 tartózkodás mellett (a levezető elnök nem szavazott). Sokan tűnödnek azon, hogy vajon a nyílt szavazás eltérő eredménye köszönhető volt-e az állítólagos korrupció-gyanús szavazás résztvevői megfélemlítésének. Egyes források szerint ugyanis a Guurti tagjainak 2000-7000 USA dollárt is ígértek egy-egy ’igen’ szavazatért. Egy nyílt szavazáson meg ugyebár könnyű lehet az „árulót” kézrekeríteni ezért a paktumot kötötteknek muszáj hangosan az ’igen’-t kimondani.
Az új kitűzött időpont 2009. szeptember 27.-e. Az idő elviekben elegendőnek tűnik a felkészülésre, azonban van ok az aggodalomra: a muzulmán böjt (ramadán) idén ugyanis augusztus 21-én kezdődik és szeptember 20-án végződik, amit egy két napos ünneplés (Eid) zár le. Ramadán alatt pedig megáll az élet. Mivel a muzulmánok a böjt alatt napfelkeltétől napnyugtáig nem esznek és nem isznak (még vizet sem!), a munkahelyek is csak 9-12 között vannak nyitva, hogy mindenki hazamehessen pihenni. És jogos az aggodalom, kinek lesz ereje ekkor a választásokra összpontosítani? A kampány hivatalosan egy hónappal a választások előtt kezdődik és ki fog tudni csodát csinálni és embereket meggyőzni négy nap alatt, szeptember 23-26 között? Egyet biztosan tudunk: érdemes lesz a történéseket figyelemmel követnünk és szorkulnunk, hogy az alkotmányellenességen és önkényességen feldühödött ellenzék és a lakosok általában képesek lesznek a békét fenntartani és Szomáliföld elnöke hamarosan bebizonyítja, hogy nem akar a hírhedt afrikai, a hatalomtól megválni nem képes vezetők sorába lépni.
Forrás: dr. Izsák Rita – Hargeisa – AHU
(Visited 1 times, 1 visits today)