A török líra a dollárhoz képest 2014-es mélypontjára gyengült ezen a héten, miközben az isztambuli értéktőzsde iránymutató indexe – a BIST 100 – pedig 1,1 százalékos mínuszt mutatott, miután a statisztikai hivatal bejelentette, hogy mindössze 2,1 százalékkal növekedett a hazai össztermék (GDP) idén április-júniusban a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez jelentősen alulmúlja a 2,7 százaléknyi elemzői előrejelzést és kétségessé teszi az idén jósolt 4 százalékos GDP növekedést. A török pénzügyminiszter, Mehmet Simsek, szintén elismerte, hogy veszélybe került a 4 százalékos cél. Az alábbi okokat jelölte meg: a mezőgazdaságot sújtó szárazság, az európai exportpiacok gyengesége, valamint az olyan geopolitikai események, mint az ukrán és az iraki válság.
Ezenfelül a jegybankot is bírálták, mivel a monetáris politika szigorítása is hozzájárult a gazdaság teljesítményének visszaeséséhez. Recep Tayyip Erdogan volt miniszterelnök, jelenleg államfő, már régóta megpróbálta elérni a kamatok csökkentését: “A kamatok túlságosan magasak és ez kedvezőtlenül hatott a belső fogyasztásra.” A török jegybank január végén drasztikusan emelte a kamatokat, hogy megfékezze a török líra értékvesztését és a költségvetési hiány növekedését. Az infláció növekedése – júliusban 9,32 százalékos volt az éves szint – arra késztette a jegybankot, hogy pici lépésekben, de kétszer is csökkentse a kamatokat.