„Nézeteltérések alakultak ki Kínával az új török rakétavédelmi rendszer felállításáról és annak üzembe helyezéséről.” – nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan, amikor hazatért a NATO Walesben tartott csúcstalálkozójáról, majd hozzátette, hogy „a konferencián már beszélt a francia kollégájával arról, hogy a francia hadiipar egy teljesen új ajánlattal állt elő, amit a török elnök már nem hagyhatott figyelmen kívül”. Habár egyelőre nincsenek még konkrét információk, hogy pontosan mit is szeretne Ankara a franciáktól, de feltehetőleg az Eurosam Samp-T-hez hasonló védelmi rendszert építenének ki.
A Eurosam az MBDA Missile Systems és a Thales együttműködése nyomán jött létre még a múlt évszázad utolsó éveiben. Az általa használt Aster a ballisztikus rakéták megsemmisítésére is alkalmas, hatótávolsága 5 és 120 kilométer közötti, maximális repülési magassága pedig 20 km. Van neki még Thales 3 dimenziós Arabe PESA lokátora, amely 8 és 13 GHz közötti X-sávban működik, s egyszerre 100 cél követésére képes, eközben pedig 16 Aster rakétát vezethet célra. Az elektronikus zavarás ellen impulzussűrítést és gyors frekvencia-mozgatást használ. A SAMP/T detektálási távolsága az Arabe segítségével 600 km.
Tavaly októberben nagy botrányt kavart a NATO-ban, hogy Törökország egy kínai hadiipari vállalathoz fordult légvédelmi és egyéb nagy hatótávolságú IBM (interkontinentális ballisztikus rakéta) elhárító rendszerért, mivel a szövetség nem volt hajlandó egy saját török rakétaelhárító rendszert kifejleszteni. A CPMIEC (China Precision Machinery Import-Export Corp.) hadiipari vállalat 3,4 milliárd dolláros (741,2 milliárd forint) szerződést írt alá egy FD-2000-es légelhárító rendszer felállításáról, amely lényegében az amerikai Patriot, az orosz Sz-400 és az olasz-francia Eurosam Samp-T rendszerek riválisa.
Természetesen a NATO-nak és az Egyesült Államoknak nem tetszett ez a török lépés. Az amerikaiaknak leginkább azért voltak elégedetlenek, mert a kínai cég az Egyesült Államokban feketelistára került. A vádak szerint Észak-Koreával, Szíriával és Iránnal „illegális kereskedést” folytatott, többek HQ-9 rakétarendszert adtak el nekik. Egyesek szerint ez a cég felelős a szíriai ballisztikus rakétaprogram (SCUD-ok) sikeréért, ugyanis 1993-1996 között a vállalat észak-koreai szakembereket és mérnököket közvetített a közel-keleti országba.
A NATO számára pedig az jelentett gondot, hogy a kínai rakétaelhárító rendszer veszélybe sodorná a szövetség egyik alapelvét, a tagállamok közötti együttműködési képességét, mivel kiberbiztonsági aggályokat vetett fel, hogy a NATO rendszerébe integrálnák a kínai vállalat felszerelését.