A wigani Lupin Travel más érdekes helyek mellett az iraki Kurdisztánba is indít utakat. És most, hogy az ISIS alig 50 kilométerre van a terület fővárosától, Erbíltől, ugrásszerűen megnőtt az ügyfeleik száma. Körülbelül száz foglalás futott be hozzájuk az utóbbi hetekben.
A 35 éves tulajdonos, Dylan Harris azt mondja az Independent-nek: októberben indul a következő, 30 tagú csoport, aztán jövő májusra és októberre terveznek még utat, ezek mindegyikén telt ház van már most. A várólistán további 40-en vannak, ezért azon tűnődik, hogy két extra csoportot szervez decemberben és februárban.
Egy éve indították az iraki utakat. Ezek eddig is népszerűek voltak, a mostani tömeges érdeklődés azonban meglepte az irodát. “Általában visszamondások vannak, ha ilyesmi történik bárhol a világon. Ukrajnába is szervezünk utakat, ezek voltak korábban a legnépszerűbbek, de az idén alig van jelentkező. Senki nem akar odamenni. Irak sokkal veszélyesebbnek látszik, azt hinnéd, ott is visszaesik az érdeklődők száma, de valamilyen rejtélyes okból ennek pont az ellenkezője van” – mondja Harris. “A legutóbbi foglalások egyrészt olyanoktól futottak be, akik borzongásra vágynak, és veszélyesnek tartják a kalandot, másrészt meg jótékonysági szervezetek tagjaitól, akik a terepet akarják felmérni csoportjaik későbbi tevékenységéhez.”
Az októberi, 9 napos túra, amely 749 fontba, vagyis 300 ezer forintba kerül a repülőjegy nélkül, a törökországi Diyarbalirban indul. Onnét megy tovább a csoport az iraki Kurdisztánba. A résztvevők Erbílben megnézik az ősi citadellát, majd a Hamilton úton folytatják, szakadékok, kanyonok, tavak és hegyek között. Aztán egy komor megálló jön Amna Szurakánál Szulejmanijában, ahol a kurd foglyokat tartották és kínozták Szaddam Huszein idején.
A londoni külügyminisztérium nem javasolja az utazást Erbílbe, és egész Irakba is csak akkor, ha az elkerülhetetlen.
“Erbílben leszünk legközelebb a problémás helyekhez” – mondja Harris, aki, mielőtt elfogadná a jelentkezést, lenyomoztatja az utasok hátterét. Vélhetően azért, hogy ne importáljon reménybeli brit dzsihádistákat Irakba. És a külügynek is átadja az utaslistát.
Néhány hete még úgy tűnt, hogy el kell halasztaniuk az októberi utat, de időközben az iraki hadsereg amerikai légitámogatással kicsit visszaszorította az ISIS harcosait. “Naponta kapunk friss helyzetjelentést minden úticélunkról. Ha tényleg túl veszélyessé válna a helyzet, akkor lefújnánk az indulást. Elhalasztanánk az utat. De ezt mindenki tudja és megérti.”
Harris éppen most tárgyal arról, hogy a csoportot elviszi a duhoki menekülttáborba is. “Tudom, ez úgy tűnik, mintha kukkolni akarnánk. Valójában azonban fel akarjuk mérni, mire van szükségük az ott élőknek. Donorokat akarunk találni itthon, Angliában. A látogatással az utazók képet kapnának arról, mi is folyik valójában. Két millió menekült van arrafelé. Egészen más csak hallani ezt a számot, és megint más ténylegesen látni. Bízom benne, hogy az út segít megérteni a helyzetet.
Az Irakba utaztató iroda egyébként 2007-es indulása óta olyan helyekre visz embereket, ahova mások nem nagyon. Iránba, Türkmenisztánba, vagy éppen az ukrajnai Csernobilbe. De van irodája a kínai Dandongban is, az észak-koreai határon. Ez a desztináció nemrégiben fosztotta meg Ukrajnát a legnépszerűbb úticél rangjától.