Houstonnál július vége óta vesztegelt az United Kalavrvta nevű tankerhajó, amely kurd kőolajat vitt volna az Egyesült Államokba. Az iraki kormány egy texasi körzeti bíróságtól kérte a több mint százmillió dollár hajó lefoglalását, arra hivatkozva, hogy annak rakományát a kurd tartomány “kisajátította”. A bíróság jóváhagyta ugyan a lefoglalást, de később mégsem vitte végbe: arra hivatkoztak, hogy a hajó 100 kilométerre van a szárazföldtől, ezért a nemzetközi vizekre nem terjed ki joghatósága, tehát a végzést nem tudják az amerikai hatóságok végrehajtani.
A kurd vezetés természetesen nem örült a döntésnek és azonnal újabb beadványokkal bombázták a texasi bíróságot. Szerintük az iraki alkotmány értelmében, igenis jogukban áll értékesíteni a kőolajat. Rámutattak arra, hogy az amerikai bíróságnak eleve nincs joghatósága az ügyben, mivel az olaj feletti tulajdonjog kérdése az iraki jogra és igazságszolgáltatásra tartozik. A bagdadi kormány ellenben örült a döntésnek, mivel a kurd eladásokat illegálisnak, a kőolajat pedig saját tulajdonának tartja, jogi és diplomáciai lépésekkel fenyegette a szállítócégeket és a potenciális vásárlókat arra az esetre, ha a kurd vezetéssel üzletelnének.
Azonban a vita túlságosan elhúzódott. Múlt héten a hajó legénysége váratlanul kikapcsolta az AIS hajónyomkövetőt és „eltűnt” a parti őrség radarjairól. Azóta semmi információ róla.
Csakhogy nemcsak az Egyesült Államokban fordult elő ilyen “eltűnés”. Egy másik, szintén kurd kőolajat szállító tanker több mint egy hónapja Marokkó partjainál vesztegelt, egy harmadik pedig Malajziánál horgonyozott. Ezekről szintén nincs információ, ugyanis napokkal ezelőtt kikapcsolták a GPS-jeladójukat, majd valahol eladták az olajat. Később a Marokkó partjainál lehorgonyzott tankerhajót Izrael közelében látták, de állítólag már üresen. Az United Emblem nevű tankerhajó, amely a Dél-kínai-tengeren cirkált, pedig “átszivattyúzott” valamennyi olajat egy másik, ismeretlen hajóba.
A kurd vezetés szerint az iraki alkotmány szerint jogában áll értékesíteni kőolajat. Szerintük az amerikai bíróságnak eleve nincs joghatósága az ügyben, mivel az olaj feletti tulajdonjog kérdése az iraki jogra és igazságszolgáltatásra tartozik.