A szankciók legkevesebb 25 céget és személyt érintenek: olyanokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kijátszák a korábbi büntetőintézkedéseket, vagy a terrorizmust támogatják – írja a BBC.
A nagyhatalmak szerint Irán nukleáris fegyverek előállítására törekszik: ezt Teherán határozottan tagadja, és kitart amellett, hogy atomerőművek működtetéséhez és orvosi célokra dúsít uránt.
Közleményében David Cohen államtitkár, aki a terrorellenes és pénzügyi hírszerzésért felel, azt mondta, hogy az új szankciók bevezetése Washington folyamatos eltökéltségét tükrözi azok megbüntetésére, akik megsértik a büntetőintézkedéseket.
Vezető amerikai tisztségviselők szerint a szankciók legújabb köre az Oroszországban működő Asia Bankot is érinti, amely Washington szerint dollár bankjegyekkel látja el az iráni kormányt. De olyan cégek ellen is irányul, amelyek segítették Iránt Basar Asszad szíriai elnök támogatásában.
Irán legnagyobb nukleáris létesítménye a natanzi: ennek közelében lőtt le állítása szerint egy izraeli felderítő drónt a héten a Forradalmi Gárda, amely katonai válaszlépéseket helyezett kilátásba az eset után.
Teherán és a nagyhatalmak november 24-ig adtak időt maguknak a végső megállapodásra az atomvita ügyében. A következő tárgyalási forduló szeptember közepén lesz.