A hivatalos amerikai vélemény szerint a váltságdíj-fizetés csak felbátorítja az emberrablókat. “Nem teszünk engedményeket terroristáknak. És ez azt is jelenti, hogy nem fizetünk váltságdíjat” – mondja az AFP-nek a washingtoni helyettes külügyi szóvivő. “Mert az ilyen kifizetésekkel pont azokat a csoportokat pénzelnénk, amelyeket gyengíteni akarunk” – teszi hozzá.
James Foley lefejezése azonban újból felszínre hozta a vitákat a váltságdíj-fizetésről. Amerika szövetségeseinél is. Az utóbbi 10 évben az al Kaidának és más terrorcsopportoknak kifizetett váltságdíjakat magánszemélyek vagy alapítványok gyűjtötték össze. London, akárcsak Washington, régóta azt a politikát folytatja, hogy nem fizet szélsőségeseknek.
A Foley-t elrabló Iszlám Állam, illetve akkor még Iraki és Szíriai Iszlám Állam 132 és fél millió dollárt, több, mint 31 milliárd forintot követelt az újságíró életéért cserébe a férfi családjától, és politikai engedményeket Washingtontól. Egyik sem válaszolt. Az ISIS ugyanekkora összeget kért két másik amerikai túszért, tudta meg egy neve elhallgatását kérő tisztségviselőtől az AFP. A követelést csak egyszer küldték el a családoknak, tavaly év végén.
Foley kivégzése előtt e-mailt küldött a szüleinek (képünkön) a terrorcsoport. “Több esélyt kaptatok arra, hogy tárgyaljatok az elengedésről, pénz átutalásával, mint az más kormányoknál történt… de nagyon gyorsan bebizonyítottátok, hogy ez NEM érdekel benneteket”. Az e-mail-nek azt a címet adta az ISIS: MEDDIG KÖVETI MÉG A BIRKA A VAK PÁSZTORT? Ennek teljes szövegét lehozta Foley egykori munkaadója, a GlobalPost. Azt mondja: azért, hogy biztosítsa az átláthatóságot, és kerüljön nyilvánosságra a teljes sztori. “Hisszük, hogy a szöveg betekintést ad az Iszlám Állam motivációiba és taktikájába” – közölték a szerkesztők.
Az e-mail azt állítja, hogy “más kormányok” elfogadták, hogy pénzátutalással kiszabadíthatják túszként tartott polgáraikat, és hogy az ISIS fogolycserét is ajánlott fel: Foley elengedése fejében Aafia Siddiqui szabadon bocsátását követelte. A tudóst 86 évre börtönözték be, amerikai katonatisztek elleni gyilkossági kísérletért.
Ugyanakkor a GlobalPost-nál azt mondják: a lappal és a családdal kevesebb, mint fél tucatszor vették fel a kapcsolatot az emberrablók, “és igazából soha nem tárgyaltak, csak közölték a követelésüket. Soha nem vettük komolyan a horribilis, 100 millió eurós összeget” – közölte a CNN-nel Philp Balboni vezérigazgató. És hozzátette: azokért az európai túszokért, akiket az idén elengedett az ISIS, ennél jóval kevesebb váltságdíjat fizettek.
Tegnap az Obama kormány egyik vezető tisztségviselője arról beszélt, hogy az ISIS korában egy “egész sor kérést” intézett Washingtonhoz Foley elengedése fejében, köztük változtatásokat az Egyesült Államok közel-keleti politikájában és viselkedésében.
Az amerikai Patriot Act, vagyis a 2001-ben hozott terrorizmus ellenes törvény megtilt bármilyen kifizetést vagy segítséget a terrorista csoportoknak. Annak a három amerikainak a családjának például, akiket egy felkelő csoport tartott fogságában Kolumbiában öt évig, többször is tanácsolták, hogy még gyógyszert vagy tornacipőt se küldjenek, nehogy megsértsék a törvényt. De a vádemelés az ilyen esetekben ritka és esetleges. “Soha nem láttam, amíg FBI ügynök voltam, hogy az Egyesült Államok vádemeléssel fenyegetett volna meg egy családot váltságdíj kifizetéséért” – mondja Clinton Van Zandt, az FBI korábbi fő túsztárgyalója.
“Haza lehetett akkoriban így hozni egy embert, de ezzel árcédula került minden amerikai homlokára külföldön. Azt erősítették ezek az esetek, hogy fizetünk azért, hogy az amerikaiakat visszakapjuk.”
Az európai kormányokra általában nagyobb hazai nyomás nehezedik az elrabolt polgáraik kiszabadítása érdekében, mint az amerikaira, akár váltságdíj megfizetéseb árán is. Katar, a kis öböl-beli ország gyakran játszik regionális vagy nemzetközi szinten közvetítő szerepet, és közbejár a fizetésben vagy annak nyélbe ütésében a nyugati kormányok esetében – mondják brit és amerikai tisztségviselők.
Januárban az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának sikerült olyan határozatot elfogadtatnia az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely arra kéri a kormányokat, hogy ne fizessenek váltságdíjat terrorcsoportoknak. A G-8-as csoport, a világ legfejlettebb gazdasági országainak közössége tavaly szintén ilyen ígéretet tett, ugyancsak amerikai és brit nyomásra.
Az amerikai kincstár becslései szerint azonban legkevesebb 140 millió dollár értékű váltságdíj került az al Kaidához és más afrikai, valamint közel-keleti terrorista csoportokhoz 2004 óta.
Franciaország, amelyet a leggyakrabban vádolnak meg azzal, hogy váltságdíjat fizet, tagadja ezt, akárcsak Németország, Olaszország, Dánia, Norvégia és Svédország. Mindannyiukat biztonsági szakértők, diplomaták és mások vádolták meg azzal, hogy vagy maguk fizetnek váltságdíjat, vagy segítenek ebben.
Ami pedig a fogolycserét illeti: jóllehet az Egyesült Államok azt állítja, nem tesz engedményeket terroristáknak, az idén úgy tudta elérni egy amerikai őrmester szabadulását a tálibok fogságából, hogy tálib foglyokat engedett el Guantanamóról. Köztük olyanokat is, akiket a legkeményvonalasabb terroristák közé sorolnak – írja az AP.
Váltságdíjfizetés helyett az Egyesült Államok gyakran megpróbálja kiszabadítani túszul ejtett polgárait olyan titkos különítmények segítségével, amelyeket direkt a szélsőségesek táborainak lerohanására képeztek ki.
Titkos akció indult Foley és az Iszlám Állam által fogvatartott többi amerikai kiszabadítására is július elején Szíriában. Az amerikai különleges erők tűzharcba keveredtek az ISIS-szel, megöltek több militánst, de a közelebbről meg nem határozott helyszínen egy amerikait sem találtak.
Még legkevesebb három amerikait tartanak fogva Szíriában. Kettőt közülük az Iszlám Állam rabolt el. A harmadikról, Austin Tice szabadúszó újságíróról azt feltételezik, hogy két éve a szír kormányerők fogságában van.