Habár sokáig nagyon jól haladtak az iráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások, nem sikerült júliusban teljesíteni a követelményeket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagját és Németországot tömörítő hatok képviselői egy nappal a július 20-i határidő lejárta előtt megegyeztek Iránnal abban, hogy négy hónappal meghosszabbítják az utóbbi vitatott atomprogramjáról folyó tárgyalásokat. Viszont így is aligha lehetséges, hogy november 24-én megszületik a végső megállapodás, legalábbis ezt állítja az iráni vezetés.
Azonban a megrekedt tárgyalásoknak új lendületet adhat az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet térhódítása Észak-Irakban és Szíriában. Irán már a kezdettől fogva támogatta mindkét országot a kalifátus elleni harcban: nemcsak segélyekkel, lőszerrel, hanem emberanyaggal is: több száz Forradalmi Gárdista állomásozik Irak síita lakta részében, valamint tisztek és tanácsadók vannak a frontokon és segítik az iraki biztonsági erőket.
Franciaország, amely tagja az iráni nukleáris programról tárgyaló hatok csoportjának, ezen a héten arra szólította fel a közel-keleti térség államait, hogy lépjenek fel közösen az Irakban és Szíriában jelentős területeket elfoglaló dzsihadisták ellen. Teherán szinte azonnal válaszolt a felhívásra: “Ha beleegyezünk abba, hogy teszünk valamit Irakban, akkor cserébe a másik félnek is tennie kell valamit a tárgyalásokon.” – jelentette ki Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter, majd még hozzátette: “Az egyelőre nem világos, hogy mit kell tennünk Irakban, ahogy az sem, hogy a hatoknak mit kell tenniük cserébe”. Zarif ezután ismét azt követelte, hogy vonják vissza az ENSZ, az Európai Unió és az Egyesült Államok által életbe léptetett gazdasági szankciókat. Szerinte a hatoknak határozatot kellene elfogadniuk az ENSZ Biztonsági Tanácsában az iráni gazdaságot sújtó korlátozások eltörléséről.