Döntő fontosságú volt a találkozó az elnökkel – hangsúlyozta az észak-koreai diplomata, aki semmilyen részletet sem árult el. De mégis miről lehet szó? Az ENSZ a hágai nemzetközi bíróság elé szeretné állítani az észak-koreai diktatúrát, mert ott szisztematikusan megsértik az emberi jogokat. A világszervezet idén kiadott jelentése a náci Németország táboraihoz hasonlította azokat a lágereket, melyekben olykor külföldiek is raboskodnak. Észak-Korea ifjú diktátora mindenképpen szeretné elkerülni azt, hogy rendszere a hágai nemzetközi bíróság elé kerüljön. Ezért mosolyoffenzívába kezdett: Pekinget arról próbálja meggyőzni, hogy átveszi a kínai gazdasági reformokat, és megengedi a kínai üzletembereknek, hogy akadálytalanul működjenek Észak-Korea fekete piacán. Cserébe Kína azt ígérte: megvétózza azt a határozatot a Biztonsági Tanácsban, melyet az USA, Nagy Britannia és Franciaország terjesztene elő, és amely a hágai bíróság elé idézné Észak-Koreát.
Phenjan ugyanezt kéri Moszkvától is. Ezért utazott Kim Dzsongun különleges megbízottja Oroszországba. Minthogy Oroszország és a Nyugat kapcsolatai egyre feszültebbek, az észak-koreai diplomatának valószínűleg nem esett túlságosan nehezére Putyin és Lavrov meggyőzése. Az orosz külügyminiszter ki is jelentette a tárgyalások után: az ENSZ nem bíróság. De azért valamit kértek Moszkvában a támogatásért. Ez pedig az, hogy Észak-Korea egyezzen bele abba, hogy újrakezdődjenek a tárgyalások atomprogramjáról. Lavrov úgy nyilatkozott: Észak-Korea immár hajlandó erre. És mi van az új urándúsítóval? – kérdezték Oroszország sokat látott külügyminiszterét. Nem kell mindent elhinni, amit a sajtó ír. A tényeknek higgyenek, ne a médiának!- tanácsolta az orosz diplomácia vezetője, miután fogadta Észak-Korea különleges küldöttjét, aki egyenesen az ifjú diktátortól, Kim Dzsonguntól hozott üzenetet Putyin orosz elnöknek.