Nem engedték Japánba a koreai énekest

A koreai énekes, Lee Seung-Chul és felesége nem léphettek be Japánba a múlt héten. Vissza kellett térniük Koreába, miután a japán bevándorlási hivatal négy órán át őrizetben tartotta őket.

Tokió még nem adott elfogadható magyarázatot az intézkedésre. Lee szerint a tolmács azt mondta neki, hogy az egész oka egy „incidens, melyet a média mutatott be”. A televízió beszámolója szerint az énekes egy koncertet adott Dokdo szigetén a Nemzeti Ünnep alkalmával.

Japán és Korea közt pár évvel ezelőtt ismét parázs vita alakult ki a Dokdo szigetek hovatartozását illetően. Elvileg a sziget Koreához tartozik, de Japán is erősen magának követeli. Azonban mindezek ellenére a bevándorlási tisztviselők azt mondták: egy, a 90-es években történt marihuána-ügyben hallgatták ki Lee-t. Amikor arról kérdezték a tiszteket, hogy ez a kérdés miért nem merült fel Lee 15 látogatása alkalmával egyszer sem, azt mondták: azért, mert akkoriban az internet nem volt teljesen kifejlődve.

A belépési engedélyekről mindig a befogadó ország kormánya dönt, és nem lehet vita ebből, míg az iránymutatások egyértelműek ezzel kapcsolatban. Bármikor megtagadhatják bárki beutazását anélkül, hogy meg kéne magyarázniuk azt. Ezzel pedig a japán kormány is tisztában van.

„Japán talán azt is tudja: a koreai közvélemény nehezen hiszi el, hogy egy 24 évvel ezelőtti marihuánafogyasztás okot adhat arra, hogy ne engedjenek be az országba egy híres koreai énekest. Ha kiderülne, hogy a valódi ok a Dokdon történt fellépés, akkor a koreai közvélemény le lenne döbbenve. Ha ez indok lenne arra, hogy egy embert kitiltsanak az országból, akkor ennyi erővel akár minden koreai állampolgárt ki lehet tiltani”- vélekednek az internetezők.

Japán korábban már visszaküldött hazájába egy énekest, aki elénekelt egy dalt „Dokdo a mi földünk” címmel. Amikor az énekes néhány évvel ezelőtt a szigetre utazott, hogy a koreaiak szuverenitásának adjon hangot, a helyettes külügyminiszter arra figyelmeztette, hogy nem igazán mehet Japánba a jövőben.

Tokió azt állítja, hogy ez a nemzetközi gyakorlat nem igényel konzuli kommentárt. Azt viszont el kell ismernünk, hogy az ilyen esetek egyre kínosabbak lehetnek a jövőben.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez