Miről beszél dr. Ravi Grover, aki részt vett egy tanácskozáson Szentpéterváron, ahol 800 atomfizikus tárgyalta meg a világ legnagyobb nemzetközi projektjét? A fúziós energiáról, amely a Nap működésének elvén alapszik. Az ITER program épp ezt akarja megvalósítani Franciaországban Cadarache-ban. A költségvetése 20 milliárd dollár.
Mi az ITER?
International Thermonuclear Experimental Reactor – Nemzetközi Termonukleáris Kisérleti Reaktor. 2006-ban indult el, de van bizonyos csúszás a programban. Résztvevői az Európai Unió, az USA, Kína, Oroszország és Dél-Korea és India.
Földünk második legnépesebb országában, amely hamarosan a legnépesebb lesz, nagyon sokat várnak a fúziós reaktortól, mert a mai nukleáris erőművek veszélyesek lehetnek, ahogy ez Csernobilban és Fukusimaban ki is derült. Ezenkívül nagyon nagy a sugárzó hulladék, mellyel a legtöbb állam nem tud mit kezdeni, hiszen nagyon hosszú távra kell biztonságos lerakó helyet találni. A fúziós erőmű, mely a Nap működését utánozza, csak tiszta hulladékot termel. Hélium és víz a végtermék, egyik sem veszélyes a környezetre.
Mindehhez persze olyan erőmű kell, mely elviseli a borzasztó hőséget, melyet a fúziós energia létrehoz. 1500 millió Celsius fok. Hatalmas acélburok védelmezi ezért az erőművet, de természetesen hűtésre is szükség van. Ebben játszik szerepet India, melynek szakértői épp a hűtéstechnikát adják hozzá az ITER programhoz, mely jelenleg a világ legnagyobb nemzetközi tudományos projektje. Ahogy említettük csúszás van, ezért az USA jelezte, hogy ki akar szállni. Az ITER japán igazgatója biztos benne, hogy Amerika dühös ugyan a csúszás miatt, de semmiképp sem hagyja ott a világ legnagyobb tudományos programját.
Mikor lesz használható erőmű mindebből? Indiában abban bíznak, hogy 2050-ben már megindulhat az első hidrogén alapú fúziós erőmű abban az országban, amely akkor már nemcsak a világ legnépesebb országa lesz, de egyben a Föld harmadik gazdasági nagyhatalma is, Kína és Amerika után. A tiszta energia utáni vágy különösen erős Gandhi országában, a fúziós energia pedig azt a reményt kelti, hogy néhány évtized múlva lehetnek olyan termonukleáris erőművek, melyek a környezet szennyezése nélkül biztos energiaforrást jelentenek Indiának.