Malala Yousafzai nemrég könyvet adott ki harcáról, mely az iszlám világban nagyonis aktuális. A nők jogairól van szó. Mindenekelőtt arról, hogy ők is tanulhassanak éppúgy, mint a férfiak.
A vakbuzgó tálibok betiltottak mindenfajta oktatást a nők számára Afganisztánban, amikor ott hatalmon voltak.
Pakisztánban halálra ítélték a fiatal lányt, mert személyes példával is mutatta, hogy érdemes a lányoknak is tanulni. Tálibok állították meg az iskolai buszt, melyen Malala Yousafzai is utazott. “Ha nem lép elő, akkor egyenként megölünk mindenkit”– fenyegetőztek a fanatikus dzsihádharcosok. Erre Malala Yousafzai előlépett, a tálibok a többiek előtt fejbelőtték. Szerencsére a golyó nem sértett életfontosságú szerveket, ezért az orvosok meg tudták menteni az életét Birminghamben, Angliában. Azóta családjával együtt ott is él, mert a tálibok közölték, hogy nem vonták vissza a halálos ítéletet. Ha kell újra fejbe lövik a bátor lányt.
Időközben a pakisztáni hadsereg bejelentette, hogy elfogták azt a tíztagú kommandót, amely a kivégzőosztag szerepét játszotta Malala Yousafzai és társnői esetében. A kínos az, hogy az elfogott tálibok azt vallották, hogy Fazlullah sejk adta ki a parancsot Malala Yousafzai megölésére. Akkor még csak helyi vezető volt a tálibok között Pakisztán északi részén, ám miután az amerikaiak szépen lassan drónokkal kilőtték a tálib vezérkart, így ő lett a nagyfőnök.
Sietett cáfolni: Nem ő adott parancsot Malala Yousafzai kivégzésére, de a halálos ítéletet nem vonta vissza. A tálibok továbbra is kitartanak amellett, hogy a nőknek otthon a helyük, épp ezért mindenfajta oktatás teljesen felesleges számukra. Csendben persze megjegyezhetjük, hogy sokáig így volt ez a klasszikus ókorban, s a keresztény Európában is. Mára viszont Pakisztán jelentős elmaradását a nagy ellenfél, India mögött épp azzal magyarázzák, hogy Pakisztánban a nők jelentős része még mindig analfabéta.
Ez ellen küzdött, és küzd Malala Yousafzai, aki indiai társnőjével együtt megkapta a Nobel békedíjat.