“A döntés a tengerpart védelmét szolgáló fegyverekre vonatkozik, például őrhajókra”– hangsúlyozzák az amerikai fővárosban. A vietnami diplomácia vezetőjét, aki egyben miniszterelnökhelyettes is, nem sokkal azután fogadta John Kerry külügyminiszter, hogy tárgyalt Vang Ji-val, a kínai diplomácia vezetőjével.
Az USA és Kína között komoly nézeteltérés van a hongkongi eseményeket illetően. Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy ez kínai belügy. Amerika szerint viszont Peking szerződésben vállalta, hogy betartja a demokratikus játékszabályokat HongKongban.
Nagyobb ellentétek is vannak az USA és Kína között, ahol Washington szövetségesei aggodalommal figyelik a Mennyei-Birodalom gazdasági és katonai erősödését. Obama elnök Tokióban jelentette ki, hogy Amerika megvédi Japánt Kínával szemben, ha ez szükséges. Obama elnök, aki Ázsiát tekinti a jövő kontinensének, novemberben újra Ázsiába készül.
Nemrég találkozott Washingtonban Narendra Modi indiai miniszterelnökkel. Az amerikai diplomácia védőgyűrűt épít ki Kína körül, ahogy ezt Pekingben már nyíltan nehezményezték is.
Vietnam távolról sem szövetségese Amerikának, hiszen a hosszú háborúskodás mindkét oldalon nyomokat hagyott, de Kína terjeszkedése érdekeik azonosságára ébresztette rá a két korábbi ellenséget. Kína olyan helyen kezdett olajfurásokat a tengerben, melyet Vietnam is magáénak tekint. Vietnamban igen hevesen reagáltak, hogy a hivatalos tiltakozás mellett pogromok is voltak a Vietnamban élő kínaiakkal szemben. Végül Washington kérésére Kína megszüntette az olajkutatást a vitatott területen.
A nagy ázsiai játszma tehát újabb fordulóponthoz érkezett. Vietnam, melyet a háború idején Kína lelkesen támogatott Amerikával szemben, ezentúl azért kap fegyvereket az Egyesült Államoktól, hogy megvédje magát a kínai előrenyomulással szemben. Peking viszont Oroszországgal erősíti kapcsolatait, miközben 1972-ben Mao elnök Nixonnal kötött szövetséget a nagy Szovjetunióval szemben.