“Hszi Csinping nyitottabb és realistább, mint elődje volt”- hangsúlyozta a dalai láma, aki 1959 óta él száműzetésben Indiában. Korábban a tibeti buddhisták vallási vezetője megpróbált együttműködni a kommunista kínai vezetőkkel, de erőfeszítései sikertelenek maradtak.
Mao elnök a Nagy Ugrás során teljesen be akarta olvasztani Tibetet, és népi kommunákat akart létrehozni az egészen más tradíciókkal rendelkező tartományban. Lázadás tört ki, melyet a kínai hadsereg brutálisan levert. A dalai láma menekülni kényszerült. Azóta nincs közvetlen párbeszéd a két fél között.
A dalai láma nemrég felvetette: lehet, hogy ő lesz az utolsó dalai láma, mert akkor kell abbahagyni, amíg minden rendben megy. Amíg a dalai láma népszerű Tibetben éppúgy, mint az egész világon. “Gyenge utód nagy csapás lenne a buddhista hitre”– érvelt az idős dalai láma.
“Ezt nem ő dönti el”– hangsúlyozta a külügy Pekingben. A dalai láma épp attól tart, hogy az utódát Peking jelöli ki és neveli fel, így nem lesz belőle igazi dalai láma.
Hszi Csinpinget mégis pozitívabban értékeli, mint elődjét Hu Csintaot. Ez azért is érdekes, mert az előd, Hu Csintao karrierje egy szakaszában Tibet kommunista párttitkára volt. Igaz, hogy nem élt ott, mert a tüdeje nem bírta a magaslati ritka levegőt. Hszi Csinping viszont kétségkívül pragmatikusabb, mint az elődje. Indiai látogatása során is azt hangsúlyozta, hogy a közös gazdasági érdekek összekötik Földünk két legnépesebb államát.
“Kína dinamikusan fejlődő ipara és India világhírű informatikai szektora együtt komoly ellensúly lehet a Nyugattal szemben”- érvelt Hszi Csinping Delhiben. Ez a realista megközelítés mindenképp értő fülekre lel Narendra Modi indiai miniszterelnöknél, aki ideológiai és területi viták helyett dinamikus gazdasági fejlődést akar. Ebben partner lehet Hszi Csinping kínai elnök is, akinek realizmusát egyik fő ellenfele, a dalai láma dicsérte meg Indiában.