A kínai légiközlekedési hivatal szigorú rendeletét az indokolja, hogy a Mennyei-Birodalomban élő népek 80 nyelven beszélnek.
A hivatalos nyelv a kínai, melynek nyolc változata van. A hivatalos kínai nyelv a mandarin, vagyis az a nyelv, melyet Pekingben beszélnek. Ebből kell levizsgáznia minden pilótának. A vizsga kiterjed a beszédre, az írásra és a megértésre is. A kínai nyelvben a hangsúly igen fontos, ezért például egy pekingi és egy sanghaji polgár nem érti egymást, ha az anyanyelvén beszél. Ennek akar véget vetni a légiközlekedési hatóság, amikor elrendelte a nyelvvizsgát. Hat fokozat van. Ha a pilóta nem éri el a negyedik fokozat szintjét, akkor törlik a rendszerből.
Mindez nagy felfordulást okozhat a kínai pilótatársadalomban, hiszen Kína legfejlettebb tengerparti részein nem a mandarint beszélik. Most tehát Sanghajban és Kantonban minden pilótának szorgalmasan tanulnia kell a mandarin nyelvet és főként a helyes kiejtést. Egy félreértés ugyanis életveszélyes lehet a levegőben. Mindez persze nem változtat azon -hangsúlyozza a légiközlekedési hatóság- hogy az elit pilótáknak angolul is tudniuk kell. Pekingben és Sanghajban ugyanis angol nyelvű a légi irányítása a nemzetközi repülőtereken éppúgy, mint mindenütt másutt a világban.
Kína nyelvi megosztottsága régi és súlyos gondja a Mennyei-Birodalomnak. Mao elnököt például nem nagyon értették Pekingben, mert szülőföldje, Hunan tartomány nyelvén beszélt. Élete vége felé egyik unokahúga volt a tolmács, aki mandarin nyelvre fordította Mao elnök szavait. A reformok atyja, Teng Hsziaoping Szecsuán tartomány nyelvét beszélte, ezt se nagyon értették Pekinngben.
A fiatalabb nemzedékek könnyebb helyzetben vannak, mert a rádiók és a televíziók szinte kizárólag a mandarin nyelvet használják és az iskolákban is ezt tanítják. A kínai pilótáknak így is komoly gondot okozhat, hogy levizsgázzanak mandarin nyelvből, különben nem repülhetnek 2016-tól.