“Győzni fogunk! A hit legyőzhetetlen! A lélek fontosabb, mint a pénz!”- erről prédikáltak egy buddhista összejövetelen Szöulban, ahol a fiatalok megnyerése volt a fő téma. A gond az -fejtegette az egyház egyik legfontosabb vezetője- hogy az imákból a fiatalok nem sokat értenek, mert azok régi nyelven íródtak. “Arra buzdítunk minden boncot és apácát, hogy modern nyelven szóljon a fiatalokhoz!”
Három apáca megfogadta a jó tanácsot és rappelve adta elő a Szív szutraja című közismert buddhista fohászt. Dél-Koreában szinte minden fiatalt arra készít fel a családja, hogy amerikai egyetemen szerezzen diplomát, ezért az amerikai életszemlélet és zene rendkívül elterjedt a fiatalok között. Így a rappelő apácák számíthatnak arra, hogy felkeltik a fiatalok érdeklődését. Persze, hogy meg is tartsák, ahhoz több is kell.
A tanácskozáson utaltak rá, hogy a buddhista prédikációknak nemcsak a nyelve elavult, de sokszor a tartalma is. Az ősi tanokat a modern életre kell alkalmazni, ha a buddhizmus versenyképes kíván maradni Dél-Koreában. Komoly gond, hogy a család központi szerepet töltött be a hagyományos buddhista prédikációkban, de a fiatalabb nemzedékek számára ez már nem olyan természetes és magától értetődő, mint korábban.
Egyre individualistább a koreai társadalom, és ezt igényt a szekták jobban kielégítik, mint a buddhista vallás. A rappelő apácák bíznak benne, hogy a Szív szutraja utat talál a mai fiatalokhoz is Dél-Koreában, különösen ha korszerű formában adják azt elő.
{youtube}NPew5tMFOSw{/youtube}