Úgy néz ki annyi a maláj légitársaságnak

A Malaysia Amszterdam-Kuala Lumpur járata mindössze 131 nappal azután szenvedett katasztrófát, hogy a cég egy Kuala Lumpurból Pekingbe tartó gépe a Dél-kínai-tenger felett eltűnt, és azóta sem került elő. Ez utóbbi minden idők egyik legnagyobb légi közlekedési rejtélye. Vélhetően megkérdőjelezhetetlen – vagy legalábbis az összes érintett fél által elfogadott – választ a mostani tragédia okait és körülményeit illetően sem kap majd a világ, bár az egészen biztosnak tűnik, hogy a gépet lelőtték, elemzők pedig úgy vélik, valószínűleg a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok állnak az eset mögött.  Annak ellenére, hogy a konfliktushoz semmi köze, mégis Malajzián, illetve a maláj társaságon csattanhat az ostor. A társaság szénája már a két katasztrófa előtt is rosszul állt: tavaly a világ egyik legrosszabbul teljesítő légitársasága volt 370 millió dolláros veszteséggel. Miközben kiadásai 6,2 százalékkal meghaladták bevételeit, addig a világ légitársaságai átlagosan 4,7 százalékos profitot termeltek. A cég piaci értéke az elmúlt kilenc hónapban 40 százalékkal csökkent. Részvényeinek árfolyama csak a kelet-ukrajnai katasztrófa óta 11 százalékot esett. “Még ha ez teljes véletlen is, akkor sem fordult még elő a történelem során, hogy egy nemzeti légitársaság elveszítsen két szélestörzsű utasszállítót néhány hónap alatt” – mondta Bertrand Grabowski, a maláj társaságnak pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó DVB Bank egy vezetője a BBC-nek. A malajziai Maybank elemzője pedig úgy fogalmazott a brit közszolgálati adónak, hogy a Malaysia “leküzdhetetlen” problémákkal áll szemben, és jelentős külső befektetés nélkül az év végét sem fogja megérni. Az AP amerikai hírügynökség ennél messzebb menve a katasztrófa kapcsán azt írta, hogy egy nemzeti légitársaság és annak gépei mindennapi funkciójuk mellett mély jelképes erővel is bírnak: szimbolizálhatják egy állam modernitását és erejét, ugyanakkor katasztrófák esetén “szégyent” is hozhatnak országukra. “A légitársaságok az adott ország jelképei, nagykövetei, értékeinek képviselői. Amikor egy légitársaság olyan ügyekbe keveredik, mint a Malaysia, az nemzeti szégyen” – mondta Chris Sloan, az Airchive című repüléstörténeti honlap szerkesztője az AP-nek. Korábban még ennél is egyértelműbb volt a kapcsolat a nemzeti nagyság és a légi közlekedés között. A holland KLM és a francia Air France a világháború előtt gyakorlatilag a gyarmatbirodalmiság jelképeként is funkcionált. A brit British Airways elődjét pedig sokatmondóan Imperial Airwaysnek (Birodalmi Légi Utak) hívták. “Ennél jobban le sem lehetett volna írni (a brit társaság) rendeltetését. Az volt a feladata, hogy segítsen egyben tartani a birodalmat” – mondta F. Robert van der Linder, az amerikai Smithsonian Intézet légi közlekedési múzeumának kurátora. Az 1970-es években, birodalmaik bukása után a britek és a franciák a világ leggyorsabb utasszállító gépének kifejlesztésére szövetkeztek. Bár a hangsebességnél is gyorsabban haladó Concorde nem voltak nyereséges, ez nem számított: a lényeg az volt, hogy a két ország megmutatta a világnak, még mindig számítanak. Ez a felfogás nemcsak géptípusokra, hanem egész légi társaságokra is igaz. Iparági szakértők szerint az olasz nemzeti légitársaság, az Alitalia fenntartásának meglehetősen kevés értelme van, tekintve a cég csapnivaló üzleti eredményeit. Ennek ellenére az olasz kormány már többször megmentette az összeomlástól. “Ez mindenekelőtt a nemzeti büszkeségről szól” – mondta George Hamlin tanácsadó. Kevésbé volt “szerencsés” a jelenleg felszámolás alatt álló, működését 2012-ben befejező magyar nemzeti légitársaság, a Malév. Az 1946-ban alapított, a rendszerváltás után számos tulajdonost megjárt cég végül azért jutott csődbe, mert az Európai Bizottság jogellenesnek ítélte állami megmentését. A nemzeti légitársaságok ugyanakkor gyakran nemcsak a nemzeti büszkeség vagy szégyen jelképei lehetnek, hanem egy adott államnak kárt okozni akarók célpontjai is. Az izraeli El Al járatait például számos alkalommal próbálták elrabolni vagy felrobbantani terroristák, bár csak egy eltérítés alkalmával voltak sikeresek. Az Egyesült Államoknak sosem volt nemzeti légitársasága, de a Pan Amet korábban sokan akként tartották számon – olyannyira, hogy az olyan országokban, ahol nem volt amerikai követség vagy konzulátus, a bajba jutott amerikaiak jellemzően a helyi Pan Am irodákhoz folyamodtak segítségért. A Pan Am különleges megítélése volt az oka, hogy 1988-ban líbiai terroristák a skóciai Lockerbie felett felrobbantották a társaság egy gépét. A Pan Am három évvel később egyébként csődbe ment, bár nem kifejezetten a lockerbie-i katasztrófa miatt. 2011. szeptember 11-én az American Airlines és a United Airlines gépeit rabolták el a New York-i merénylet elkövetői. Ezek bár szintén nem nemzeti légitársaságok, egyértelműen amerikai jelképeket hordoznak magukon. “Nem olyan légitársaságot választottak, amelynek nem volt a nevében valamiféle utalás az Amerikai Egyesült Államokra” – mondta van der Linden. Bár a Malaysia gépét vélhetően nem a maláj kormány elleni támadásként lőtték le, az minden bizonnyal hatással lesz megítélésére. Leo Fattorini, a Bird & Bird cég tanácsadója azt mondta, az újabb katasztrófa mindenképpen megrengeti a Malaysia márkanevet Európában, és az nem biztos, hogy túléli a tragédiát.