Több mint 300 ezer szó lesz a közös koreai lexikonban, mely természetesen elmagyarázza a szavak eredetét is. Ez azért nagyon nehéz, mert a világtól elzárkózó Észak-Korea nem hajlandó angol szavakat használni, mert azokat a kulturális imperializmus termékének tekinti. Dél-Koreában viszont nagyon sok angol szó, koreai kiejtése szerinti változatát használják. Így a stressz, a jam, vagy a juice Dél-Koreában a hétköznapi életben is használatos, míg Északon azt sem tudják, hogy ez mit jelent. Az angol szavak helyett hagyományos koreai kifejezéseket használnak: a stresszt például úgy mondják, hogy “fáj a szívem az idegesség miatt”.
25 éve született döntés a közös koreai lexikonról, de eredmény még sehol. A több mint 300 ezer szócikkből 20 ezer készült el Dél-Koreában. Északon mennyi? Rejtély. Évekig állt a munka, de júniusban végre elutazhatott a dél-koreai tudósdelegáció Keszonba. Ebben a határmenti városban egyeztettek az északi kollégákkal. A következő fordulót Senjangban, Kínában tartják. A szerkesztő bizottság elnöke Ko Un, a jeles költő.
Ő arra utalt, hogy a japán gyarmatosítás idején nem volt szabad koreai nyelven megszólalni a hivatalos helyeken. “Csak mi tudjuk igazán értékelni a közös nyelv fontosságát, akik elveszítettük azt egy időre. Készen kell állnunk az egyesülésre, bár nem tudjuk, hogy az mikor következhet be.”
A 48 milliós Dél-Korea és a 24 milliós Észak-Korea egyesülése még odébb van. Aki Észak-Koreából Dél-Koreába menekül, az megdöbbenve veszi észre, hogy nem érti, amit hall, pedig ott is koreai nyelvet beszélnek. Csak a kétharmada érthető annak egy északinak a számára, ahogy egy déli fiatal beszél!- állapítják meg a nyelvészek, akik tisztában vannak vele, hogy a nyelvi szakadék évről-évre növekszik.
Fontos tehát az a közös koreai nagylexikon, melyet a két állam nyelvészei állítanak össze, mert így talán nem veszítik el a közös nyelvet a két Korea lakói.