A soknemzetiségű Pakisztánban státuszszimbólum lett a világos bőrszín. Régebben, a brit gyarmati időkben ez természetes volt, hiszen akkor gyakran a bőrszín alapján kategorizálták az embereket és a piramis csúcsán a fehérbőrű britek álltak. A függetlenség kikiáltása után ez megváltozott. Pakisztánt sokan szívesen szembeállították a hanyatló Nyugattal, ahol a fehérbőrű hitetlenek a betonkoporsókba zárva küszködnek a pénzért. Ezzel az iszlám Paradicsom álmát állították szembe, de úgy látszik hiába.
A divat mindenesetre az egyre fehérebb bőr irányába mutat. Ez persze összefügg a kasztrendszerrel is. Az északi tekintélyesebb törzsek bőrszíne általában világosabb, mint az ország déli részén élő népcsoportoké, amelyek társadalmi presztízse kisebb. Fontos szempont lehet ez, ha valaki karriert akar csinálni az államigazgatásban, vagy a hadseregben. A sötét bőrszín állítólag már most is komoly hátrányt jelent. Vajon a soknemzetiségű országban nem vált-e ki feszültséget, ha a bőrszín ekkora differenciát jelent? A világosabb bőrszín nem feltétlenül jelent fehéret Pakisztánban. A hazarak, akik a mongol hódítók leszármazottai, sárgás arcbőrűek. Presztizsük Pakisztánban nem épp magas, ráadásképp ők shia muzulmánok, vagyis nemcsak nemzetiség és arcbőr szerint, de vallásilag is kisebbségnek számítanak, emiatt gyakran válnak az iszlamista terror célpontjává.
A bőrfehérítő szappan persze számukra is csodát ígér Pakisztánban, ahol a fehérbőrüek külföldiek, de ahol nagyon sokan szeretnének maguk is fehérbőrűek lenni, hogy így csinálhassanak karriert egy olyan országban, melyben a sok nemzetiséget az iszlám vallás sem egyesíti igazán.