Buddhista fanatizmus fenyegeti Dél-Ázsiát?

Sri Lankaról kiutasították az egyik brit turistát, mert Buddha tetoválás volt a karján. Mianmarban az egykori Burmában olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely tiltja a házasságot Buddhisták és más vallásúak között. Thaiföldön egyre élesebb a konfliktus a buddhista többség és a muzulmán kisebbség között, melynek egy része az iszlamista irányzatokat támogatja.

 

 

 

 

Ebben a három országban a buddhista szerzetesek növekvő befolyást gyakorolnak a társadalom életére. Meg kívánják szabni, hogy mi a helyes és mi nem az. Persze mind a három országban megvan erre a speciális helyi magyarázat is. Sri Lankán a szingaléz buddhista közösség a polgárháború során szembekerült a tamil kisebbséggel, amely muzulmán, vagy a hindu vallást követi. A polgárháborúnak vége, de terjedőben van a nézet, hogy az ország igazi polgárai a szingalézek, akik buddhista vallásúak, a többiek pedig “idegenek”. Mianmar az egykori Burma most éli át a nyitás következményeit. A világtól elzárt társadalom most kerül szembe a globalizáció kihívásaival.

A soknemzetiségű országban a buddhizmus egyesítő erő lehet, de ott vannak a kisebbségek. Mindenekelőtt a muzulmán Rohyngyak, akik Bangladesből vándoroltak be. Őket a lakosság többsége és a kormány nem tekinti igazi állampolgároknak. Ugyanez a kétség merül fel a muzulmán kisebbséggel szemben Thaiföldön. Vajon nem inkább a muzulmán többségű Malajziához húznak, mint Thaiföld buddhista többségéhez?

A többi buddhista többségű országban kevésbé terjed a fanatizmus, mert Kambodzsa és Laosz kommunista állam, ahol a buddhista boncok befolyása csekély. Mongóliában is annyira háttérbe szorult a buddhizmus a kommunizmus hét évtizedében, hogy a vallásos tanok nem számíthatnak komoly visszhangra. Kínában és ezen belül Tibetben a kormányzó kommunista párt vaskézzel irányítja az egyházakat.

A buddhista fanatizmus, amely az iszlamistákhoz hasonlóan vallási alapon működő államot akar szervezni, tehát csak három országot fenyeget igazán. Sri Lankat, Mianmart és Thaiföldet. Ezekben az országokban viszont mint szigorúbb cenzúrára lehet számítani és a buddhista boncok mind nagyobb befolyására a társadalom életében. A buddhista vallást mindenki békeszeretőnek tekinti, de Mianmarban és Sri Lankán már bebizonyosodott, hogy az etnikai és vallási kisebbségek üldözése terén nemigen maradnak el más irányzatok mögött. Márpedig ezekben a soknemzetiségű és sokvallású országokban permanens konfliktust okozhat, ha egy nép és egy vallás akarja megmondani mindenkinek, hogy miképp éljen.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez