“Mennyibe kerül majd egy köbméter orosz gáz Kínának? Körülbelül 400 dollárba.”- mondta a kínai Államtanács szakértője. Ez nagyjából annyi, mint amennyit az oroszok kértek a földgázért. Putyin jelezte az ukrajnai válság első szakaszában, hogy a nyugati szankciók miatt keletre fordul Oroszország. A legkézenfekvőbb választás Kína, amely már amúgyis Oroszország első számú gazdasági partnere. Hszi Csinping kínai államfő első külföldi útja Moszkvába vezetett. Putyin most ezt viszonozza, amikor Sanghajba látogat.
A két ország közben közös flottagyakorlatot is tart a “partszakaszok védelmére”. Ez válasz Obama amerikai elnök nemrégiben végrehajtott kelet-ázsiai utazására, amikor arról biztosította Japánt, Dél-Koreát és a Fülöp-szigeteket, hogy megvédi őket Kínával szemben, ha kell. Közben persze azért az amerikai hadügyminiszter Kínában tett látogatást és megtekintette azt a kínai repülőgép-anyahajót, melyet még a nagy Szovjetunióban kezdtek el építeni.
A kínai fegyveres erők vezérkari főnöke pedig az USA- ba látogat, ahol megnézi a szárazföldi erők főparancsnokságát Észak-Karolinában, Fort Braggben. Kínai tábornok ott még sosem járt.
A vonzások és választások színjátéka tehát tovább tart az USA, Kína és Oroszország között, de figyelemreméltó, hogy Pekignek sokkal intenzívebb kapcsolata van a két másik nagyhatalommal, mint azoknak egymással. Vagyis lehet, hogy Amerika és Oroszország szembenállása az ukrajnai válságban elsősorban a nevető harmadiknak, Kínának kedvez.