Évente 15 centimétert csökken a hó és a jég vastagsága a Himalájában- állapítja meg egy tanulmány. Ez jóval kevesebb, mint az Alpokban, ahol évente másfél méteres a hóvastagság csökkenése.
A klíma változása felolvasztja a havat és a jeget a magas csúcsok közelében is- véli sok kutató. A Himalája szakértői szerint ez csak az Alpokra igaz, ahol a legmagasabb csúcs sem éri el az 5000 métert. A magasabb Himalája azért vált életveszélyessé, mert kevesebb hó esik. Nem a téli havazás táplálja a hó és jégmezőt, hanem a nyári monszun Indiában. Ott évek óta egyre kevesebb a csapadék és emiatt egyre vékonyabb a hó és a jég a Himalája magasabb részein is. Nem ez a fő gond, hanem az, hogy a klíma változása ott is lavinát eredményezhet, ahol eddig nem volt. Ez okozta a 16 serpa halálát is április közepén.
Ma mindennél nehezebb az időjárás előre jelzése a Himalájában, emiatt pedig egyre veszélyesebb a hegymászás. Megnő a serpák jelentősége, hiszen nélkülük nagyon kevesen boldogulnak a magas csúcsokon. Ők a katasztrófa után közölték, hogy az eddig nyomorúságos pénzekért nem halnak meg. Egy szezonban 3000 dollárért kockáztatták az életüket. Több pénzt, életbiztosítást követeltek a kormánytól, valamint egy olyan segélyalapot akarnak, amely a szerencsétlenül járt serpák családját kárpótolja.
Nepál költségvetésében a turizmus fontos tétel, ezért a kormány kapitulált. A serpák követeléseinek jórészét teljesítik, de már későn jött az ígéret. A serpák elvonultak, ennek a szezonnak lőttek. Vajon hányan kockáztatják az életüket a következő szezonban? Az időjárás miatt a kockázat egyre nagyobb: lehet, hogy csakugyan életveszélyes kaland lesz a világ legmagasabb csúcsának a megmászása.