Világcégek bangladesi beszállítói dolgoztatták éjjel-nappal a munkásokat az épületben, amely nem gyárnak, hanem irodaháznak épült. A gépek súlya alatt a Rana Plaza összeomlott és bekövetkezett Banglades legnagyobb ipari katasztrófája. “Kártérítést akarunk! Halál a bűnösökre!”- skandálta a tömeg a Rana Plaza romjai mellett Dakkaban. A halottak családtagjai minimális kártérítést kaptak és mivel a többségüknek nem volt semmiféle biztosítása, nem is számíthatnak többre. 29 világcég bangladesi beszállítói bérelték a Rana Plazat. Olyan cégek vannak köztük, mint a Benetton, az Auchan, a Mango, vagy a Carrefour.
A külföldi cégek nem siettek elismerni a felelősségüket, de azt ígérték, hogy változások lesznek: a jövőben jobban ügyelnek a munkahelyek biztonságára, a dolgozók több pénzt kapnak és lesz biztosításuk. Egy vizsgálat feltárta nemrég, hogy ebből vajmi kevés valósult meg. Igaz, volt műszaki felülvizsgálat a hasonló üzemekben. Meg is ígérték, hogy költenek a biztonságra, de lényegében semmi sem történt. Béremelés volt, de csak azért, mert a kormány -a közvélemény nyomására- ezt kikényszerítette.
Biztosítása továbbra sincs a műhelyekben robotoló lányoknak és asszonyoknak Bangladesben. Most a tüntetésen ott volt sok gyerek is, aki az édesanyját veszítette el a katasztrófa során.
“Banglades gazdasága Ázsia egyik új tigrise lehet!”- fogalmazta meg egy nemzetközi szakértői csoport. Eszerint a tanulmány szerint Banglades a világ 10 legdinamikusabb országa közé tartozhat a következő tíz évben. Kína mögött máris a második a ruházati exportban. Most a tüntetők arra emlékeztették a világot, hogy a ruhákhoz vér tapad, hiszen egy éve több mint ezren haltak meg, amikor összeomlott a Rana Plaza Banglades fővárosában.