450 ezer tonna az éves termelése a perui bányának, amely a szerződés szerint nyolc évig mindenképp szállít rezet Kínába. Az informatikai ipar számára létfontosságú a réz, amely az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat Kínában, ahol hosszú távra gondolkodnak. Épp ez válthat ki Peruban aggodalmakat, hiszen Kína monopolhelyzetet élvezhet így a réz piacán.
A kínai cégek az informatikai iparban is nyomulnak külföldön: az év elején a Lenovo megvásárolta az IBM egyik részlegét 5 milliárd dollárért. Peruban is és Amerikában is a kínai cégek készpénzben fizettek illetve fizetnek. Ez mutatja, hogy mennyire tőkeerős vállalkozásokról van szó. Azt persze nem illik megkérdezni, hogy honnan van ennyi készpénze egy kínai óriásnak. A pénzügyi konglomerátumok pénzügyeit ugyanis tudatosan a homályban intézik és csak nagyon kevesen tudják: kinek a tulajdonában van a szóban forgó kínai óriás és milyen viszonyban van az állammal, amely árgus szemekkel figyeli a stratégiai ágazatok külföldi befektetéseit. A perui vásárlást végrehajtó kínai konglomerátumban benne van a Citic is, amely egy régi “hazafias tőkés vállalkozás”. Az alapító atya annak idején pénzzel támogatta az akkor még illegális kommunista pártot Sanghajban. Cserébe Mao elnök nem kobozta el vagyonát a hatalom átvétele után, hanem “hazafias tőkés vállalkozásnak” nevezte el a céget.
6 milliárd dollárért vesz rézbányát Kína Peruban
A nagy üzletet még jóvá kell hagyniuk a hatóságoknak, de mindenki abban bízik, hogy a Las Bambas bánya szeptembertől már kínai kézben lesz. Peking a világ legnagyobb réz vásárlója.
(Visited 1 times, 1 visits today)