A harcokban tizennégy kurd esett el, az Iszlám Állam tagjai közül pedig harmincöten vesztették életüket. A kurd hadműveletekre azután került sor, hogy az egyik kurd városban meggyilkolták a szíriai Kurdok Legfelsőbb Tanács végrehajtó bizottságának tagját. A merénylet után a Tanács általános mozgósítást rendeltek el a kurd járásokban. Több mint ezren csatlakoztak az önvédelmi erőkhöz, majd csütörtökön megindult az Iszlám Állam ellen folytatott hadművelet.
Az összecsapás Ajn al-Arabnál zajlott, amely a harmadik legnagyobb kurd város Szíriában. Stratégiai értéke nagy, ezért a kurd vezetés nem hagyhatta elesni a várost, sőt segítséget kértek a törökországi kurdoktól is: körülbelül 800 törökországi, feltehetőleg Kurd Munkáspárt (PKK) harcos vesz részt az Iszlám Állam elleni harcokban.
A másik érdekessége a csatának az volt, hogy a közel-keleti hírforrások szerint még egy szunnita törzs is “fellázadt” a kalifátus ellen és segítette a kurdokat. A Shaitat-törzs azért fordult az Iszlám Állam ellen, mert elrabolták három – Abu Hamámt, Kashkit és Ghranijt – tagjukat és zsarolással akarták elérni, hogy fogadjanak hűséget a terroristáknak. Ez azonban nem tetszett a törzsi vezetésnek és fegyvert fogtak.
Az arab országban mintegy három és fél millió kurd lakik (a lakosság tizenöt százaléka), akik a háború 2011-es kitörése óta dolgoznak saját autonómiájuk megteremtéséért.