A megközelítőleg 126 millió éves rovar külleme egy szomszédos növényt imitál. Ez az eddigi legidősebb bot- vagy levélsáska, mely ilyen természetes álcát használt. A Cretophasmomima melanogramma névre keresztelt rovart Kína északkeleti részén, Liaoning tartományban fedezték fel. A régió a Jehol-kőzetformáció részét képezi, mely eddig számtalan, csodálatos állapotban fennmaradt kövületet nyújtott a kutatóknak, többek között korai madarakat és tollas dinoszauruszokat.
A szakemberek felismerték, hogy a rovar figyelemre méltóan emlékeztetett egy olyan növény levelére, amely akkoriban ugyanezen területen élt, és a páfrányfenyő (gingko) rokona volt. A fosszília párhuzamos, sötét sávokkal tarkított szárnyakat őriz, melyek nyugalmi pozícióban egyfajta nyelvszerű alakzatot alkottak, ami elrejtette potrohát. A növénynek hasonló, nyelvet idéző levelei voltak, több sávval díszítve.
A kutatók úgy hiszik, a rovar úgy fejlődött ki, hogy eme levelek képét – sőt zöld színét is – magára öltse, és a lombozatba olvadva rejtőzzön el a ragadozók elől. A rovarfaj nőstényei a becslések szerint mintegy 55 milliméteresek, míg a hímek valamivel kisebbek voltak. A Cretophasmomima melanogramma napjaink bot- és levélsáskái egyik unokatestvére – mondja Olivier Béthoux, a kutatás egyik szakembere. Az eredményeket a PLoS One folyóirat közölte.
A megközelítőleg 126 millió éves rovar külleme egy szomszédos növényt imitál. Ez az eddigi legidősebb bot- vagy levélsáska, mely ilyen természetes álcát használt. A Cretophasmomima melanogramma névre keresztelt rovart Kína északkeleti részén, Liaoning tartományban fedezték fel. A régió a Jehol-kőzetformáció részét képezi, mely eddig számtalan, csodálatos állapotban fennmaradt kövületet nyújtott a kutatóknak, többek között korai madarakat és tollas dinoszauruszokat.
A szakemberek felismerték, hogy a rovar figyelemre méltóan emlékeztetett egy olyan növény levelére, amely akkoriban ugyanezen területen élt, és a páfrányfenyő (gingko) rokona volt. A fosszília párhuzamos, sötét sávokkal tarkított szárnyakat őriz, melyek nyugalmi pozícióban egyfajta nyelvszerű alakzatot alkottak, ami elrejtette potrohát. A növénynek hasonló, nyelvet idéző levelei voltak, több sávval díszítve.
A kutatók úgy hiszik, a rovar úgy fejlődött ki, hogy eme levelek képét – sőt zöld színét is – magára öltse, és a lombozatba olvadva rejtőzzön el a ragadozók elől. A rovarfaj nőstényei a becslések szerint mintegy 55 milliméteresek, míg a hímek valamivel kisebbek voltak. A Cretophasmomima melanogramma napjaink bot- és levélsáskái egyik unokatestvére – mondja Olivier Béthoux, a kutatás egyik szakembere. Az eredményeket a PLoS One folyóirat közölte.