Shivshankar Menon nemzetbiztonsági tanácsadó az első, aki az indiai kormány álláspontját megfogalmazta Ukrajna válságával kapcsolatban. India Kínát követi ezen az úton. Korábban Peking jelezte Moszkvának, hogy Ukrajna ügyében támogatja az álláspontját. Persze a pekingi diplomácia ravasz: egyrészt a külügyminiszter, Vang Ji megnyugtatta Lavrov orosz külügyminisztert, majd a Biztonsági Tanácsban Kína úgy foglalt állást, hogy “az egyoldalú lépések felboríthatják a kényes regionális egyensúlyt.”
A kínai sajtó ugyanakkor Oroszország legitim érdekeit hangsúlyozza Ukrajnában. Éppúgy, mint most az indiai nemzetbiztonsági tanácsadó. Miért állt India Moszkva oldalára ebben a helyzetben, amikor Amerika és az Európai Unió hevesen bírálja Putyint?
A döntést magyarázhatja az, hogy Moszkva és Delhi évtizedes jó kapcsolata felülírhatja a nemzetközi jogi aggodalmakat. Az is szempont lehet, hogy Oroszország India legnagyobb fegyverszállítója. Azonkívül Indiában tudják, hogy milyen kényesek a nemzetiségi ügyek. Radzsiv Gandhi miniszterelnök például azért veszítette életét, mert nem volt hajlandó teljesíteni a Tamil tigrisek követelését és nem annektálta Sri Lanka tamil lakta területeit. Végső soron India Kínához hasonlóan nagyon óvatos Ukrajna válságával kapcsolatban. Úgy szeretné megőrizni jó viszonyát Moszkvával, hogy közben ne rontsa el a kapcsolatait a Nyugattal sem. Egy újabb hidegháborús periódus egyáltalán nem hiányzik Indiának, amely 1,2 milliárdos gyorsan növekvő népességét próbálja meg a felzárkózás felé terelni és ehhez szüksége van mind a Nyugat, mind Moszkva pénzére, tudására és technikájára.