A kínai holocaustra emlékeznek

Ezentúl szeptember 3-a és december 13-a nemzeti ünnep Kínában. Mindkét nap egyértelműen a Japán elleni fegyveres konfliktusra utal. 1945-ben Japán letette a fegyvert miután a két atombomba után céltalannak látta az ellenállást. A győztes koalícióban az USA mellett ott volt Anglia, a nagy Szovjetunió és Kína is. Ezt azért nem ünnepelték eddig Pekingben, mert Kínát akkoriban Csang Kajsek tábornok képviselte, a kommunisták halálos ellenfele. Minthogy azóta eltelt csaknem hetven év, a mai kommunista vezetés úgy gondolta, fontosabb a nemzeti érzelem fontosabb.
A másik dátum is Japán hadseregéhez kötődik. A császári csapatok 1937-ben hadüzenet nélkül elfoglalták Nankingot, amely akkor Kína fővárosa volt és ahol Csang Kajsek volt addig az úr. A japán főparancsnokság három napos szabadrablást engedélyezett. Az eredmény borzasztó volt, kínai források szerint több mint háromszázezer embert öltek meg, a nőket csoportosan megerőszakolták. A brutális mészárlást az egész világ elítélte. Nemrég a pekingi kormány utazást szervezett a külföldi sajtónak Nankingba. A kísérők a holocaust borzalmaihoz hasonlították mindazt, amit a Japán hadsereg Nankingban művelt.
Japán miniszterelnöke nemrég látogatást tett a Jaszukuni szentélyben, ahol a háborús hősökre emlékeznek, többi között azokra is, akik engedélyt adtak a Nankingi mészárlásra. Kína és Japán viszonya meglehetősen feszült az utóbbi időben, ugyanis egy lakatlan szigetcsoportot mindkét nagyhatalom magának követel.
Mit szól mindehhez Amerika? Hiszen a japán császár csapatai MacArthur tábornok előtt tették le a fegyvert, azóta viszont Japán az USA legfontosabb stratégiai szövetségese a térségben. Az Egyesült Államok pekingi nagykövete nyugalomra intette mind Kínát, mind Japánt. Amerikának most épp elég az ukrajnai probléma, nem akar békíteni Kína és Japán évtizedek óta tartó vitájában.