Vakvágányon az afgán vasút

Még amerikai külügyminiszter korában jelentette be Hillary Clinton az Északi Selyemút programot, amely Afganisztánt összeköti Közép-Ázsiával és Kínával. A TAT vasút / Tádzsikisztán, Afganisztán, Türkmenisztán/ azonnal ígéretet is kapott arra, hogy támogatja az építkezést az Ázsiai Fejlesztési Bank. Csakhogy időközben történt egy és más. Például az, hogy elhúzódott az építkezés indítása, és Afganisztánt az év végéig jórészt elhagyják az amerikai csapatok. Ki garantálja ezek után a vasútvonal biztonságát? Ráadásul mind Tádzsikisztán mind Türkmenisztán másképp képzeli el a vasútvonalat. Tádzsikisztán számára létfontosságú lenne az új útvonal hiszen lehetővé tenné, hogy kikerülje Üzbegisztánt, amely gyakran embargót alkalmaz kicsi és gyenge szomszédjával szemben. Tádzsikisztán ugyanis vizierőműveket akar építeni a világ tetején csakhogy ezek a folyók Üzbegisztánban a gyapotföldek öntözésére szolgálnaká Ezért néha Taskent blokkolja a vasúti forgalmat és ezzel el tudja zárni Tádzsikisztánt a külvilágtól. Türkmenisztánnak nem oly sürgős a vasút. Legfontosabb exportcikke, a földgáz a világ leghosszabb vezetékén jut el Kínába, ahol véget ér az Északi Selyemút. És itt a nagy kérdőjel: mit akar Peking? Hajlandó-e pénzelni a TAT vasutat egy ilyen problémás övezetben? Ezt senki sem tudja, pedig az idő vészesen fogy, és a biztonság napról napra csökken az Északi Selyemút afganisztáni szakaszán.