1000 Twitter követő 10$, egymillió 600$!- ez egy indonéz cég ajánlata. Dhakaban klikk farmokon százak dolgoznak, hogy hamis számokat állítsanak elő a Facebookon.
Sokaknak ütött már szöget a fejébe, hogy lehet , hogy egyes ismert Facebook oldalak követőinek száma hirtelen megnő, bizonyos posztokra kiugróan sok lájk érkezik, honnan van valakinek ezerszámra twitteres követője. Pletykák keringenek titkos algoritmusokról, számítógépes gurukról, akik csak úgy pörgetik a számlálókat. A valóság azonban sokkal szimplább – mondjuk így kőkorszaki. Ázsia nagyvárosainak eldugott, ablaktalan, irodáiban sok száz ember ül egy-egy számítógép előtt, és órabérben lájkol. Nagyobb részt azt sem tudják mit, hiszen nem feltétlenül érik az oldal nyelvét. Azért fontos ezt manuálisan, valósnak látszó felhasználókkal lájkoltatni az oldalakat, mert a robotokat az egyre fejlettebb szűrőrendszerek meglehetősen könnyen kiszűrik. Így viszont egyetlen „lájk-rabszolga” több száz, különböző országokban bejegyzett profillal rendelkezve „valósnak látató” klikkeket tud nyomni. A profilok egymással „barátkoznak” is, akár képeket is töltenek fel magukról, amiket persze az interneten találnak, ha kell üzeneteket küldözgetnek, sőt valós ismeretségeket szereznek. Így még valóságosabbnak tűnnek a lájkolók. Mivel pedig Bangladesben vagy Indonéziában még a száz dollárt sem éri el a minimálbér, a munkaidő pedig elérheti a 10-12 órát naponta hatalmas mennyiségű lájkot lehet igen olcsón előállítani. Így lehet akár pár dollárért is ezresével vásárolni a Facebook rajongókat. Dhakában, Banglades 7 milliós fővárosában ma ez a fajta „IT tanácsadás” az egyik legjobban fejlődő üzlet. Az interneten bárki megkeresheti őket, és „segítenek megoldani” a problémáját. hitelkártyával vagy Paypallal lehet fizetni, és egy-két napon belül megvan a megfelelő számú kattintás. Shaiful Islam az egyik vezető lájk-előállító cég a Uniqu IT Solutions vezetője az AP kérdésére kimondottan tagadta, hogy hamisak lennének az ő lájkjai – hangsúlyozza, hogy minden profiljuk valódi. A bengáliakat olcsóságuk mellett az is segíti a munkában, hogy általában beszélnek angolul – bár mondjuk Magyarországról is lehet lájkot vásárolni, magyar nyelvű oldalra is. (Volt, aki be is vallotta, hogy kipróbálta, és igen, működik a dolog, alig pár ezer forint befizetésével majdnem valódi követőket kapunk.)
Az egész világon vásárolják ezeket a hamis kattintásokat. Még az USA kormányzati intézményeiről is kiderült: vettek ilyen klikk farmokon előállított számokat! Maga a Facebook is elismeri: hatalmas követői táborának jelentős része nem “igazi”. Az ő számai szerint az 1,18 milliárd Facebook követőből 14 millió fiktív klikkelő van. A valóság ennél valószínűleg sokkal kevésbé kedvező a Facebook számára. Szakértők szerint jó pénzt hoz az adatok meghamisítása a Facebookon: egy évben mintegy 200 millió dollárt. A Twitteren ugyanezt nehezebb felmérni, de a szakértők 40-360 millió dollár közé teszik a bevételt.
De mégis mire jó az, ha olyan követőink vannak, akik valójában azt sem tudják, mi folyik az oldalunkon, és csak egyszer egy rövid kattintás erejéig látták azt sok ezer kilométer távolságból? Az AP által megszólaltatott szakértők szerint általában kezdő vállalkozások fizetnek be erre, hogy ne +égjenek le” azzal, hogy csak alig pár lájkjuk van. Mások pedig pusztán nagyképűségből vesznek követőket – Lionel Messi is így bukott meg, hiszen több, mint 52 millió (!) Fb követőjéből számosról derült ki, hogy kamu.Mittul Gondhi, egy ázsiai IR guru csak annyit tett hozzá ehhez, ahol van kereslet, ott megjelenik a kínálat is, amíg egy lájknak akár pénzre váltható értéke van, addig minidig lesz, aki feketén adja.