Nurszultan Nazarbajev ezt egy beszédben jelentette be nem sokkal karácsony előtt. A kazahok, a többi szovjet uralom alá került nem szláv néppel együtt a harmincas évek óta használják a számukra kifejlesztett cirill alapú írást. Ezt most egy az oszmán török ábécé alapján kifejlesztett latin rendszerrel cserélik le. Az átmenet 2025-ig fog befejeződni. Nazarbajev megbízta a kormányt, hogy mást kezdje el a szükséges előkészületeket. Mint rámutatott: a latinra való áttérés ösztönözni fogja Kazahsztán fejlődését, a latin „modern információs nyelv” lesz – hangoztatta az ország függetlensége évfordulója alkalmából tartott rendezvényen. . „A kazah nyelven múlik a köztársaság jövője”- mondta „Csak akkor, mikor nálunk mindenütt a kazah nyelvet használják, és az valóban hivatalos nyelvvé válik, nevezhetjük az országunkat kazah államnak” – fogalmazott félreérthetetlenül
Ugyanakkor nem csinált titkot abból, hogy meggyőződése szerint Kazahsztán számára az orosz nyelv szerepe történelmi fontosságú. „Gondosan kell bánnunk az orosz nyelvvel. Az ugyanis, hogy a kazahok oroszul is beszélnek, előny a nemzetünk számára” – emelte ki. „Az orosz vezetett el bennünket a világkultúra és a nemzetközi tudomány megismeréséhez”. Ám arra is felszólította a honfitársait, hogy az angol nyelv elsajátításában „érjenek el áttörést, mert ennek révén végtelen lehetőségek nyílnak a számukra.”
„Azért van szükségünk az angolra, hogy csatlakozhassunk a világközösséghez. Ugyanis a világon kiadott (minden) tízmillió könyv 85 százaléka angolul jelenik meg. A tudomány és az információs technológia angolul fejlődik. Jelenleg 3500 külföldi vállalat dolgozik Kazahsztánban. Hogyan tudunk velük kommunikálni, ha nem angolul?
A közép-ázsiai országban a kazahokon kívül több mint 120 nemzetiséghez tartozó él, többek között oroszok, ukránok, németek, lengyelek, üzbégek, csecsenek, koreaiak, ugorok stb. Az etnikai kazakok ma is a lakosságnak csak valamivel több mint 60 százalékát képviselik.
Kazahsztánban százával vannak nem kazah iskolák, a kazah parlamentben pedig a nemzeti kisebbségeknek is vannak képviselői. A szomszédos országokkal ellentétben Kazahsztánban a függetlenség elnyerésének évei óta nem voltak összetűzések és etnikai konfliktusok a nemzetiségi csoportok között.
A volt szovjet köztársaságok török nyelvei közül először az azeri kapott latin ábécét, m ég a kilencvenes évek legelején, közvetlenül a rendszerváltás után. ott egyszerű dolguk volt a nyelvészeknek és a politikusoknak – 1918-ban az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaságban egyszer már bevezették a latin betűket, akkor éppen a korábbi arab írásmódot helyettesítették velük. Azerbajdzsánt követte Türkemnisztán és Üzbegisztán,. mára egyik országban sem látni régi cirill feliratokat, de például a -meglepő módon – a külföldön élő üzbégek máig a cirill írásmódot használják, így például a BBC üzbég szolgálata is cirill betűkkel írja cikkeit. Közép-Ázsiában már csak a kirgizek nem jelentették be áttérési szándékukat. (Az országnak valószínűleg kisebb baja is nagyobb annál). Oroszországban voltak ugyan tervek arra, hogy a legnagyobb török nyelv, a tatár ábécét váltson, ezt azonban a Duma megakadályozta azzal, hogy törvényt fogadott el, amely szerint Oroszországban csak cirill betűs nyelvek lehetnek hivatalosak.