Az amerikai diplomatáknak és családtagjaiknak ezek után, ha ki és beutaznak Indiába be kell állniuk a kígyózó sorokba a repülőtéren, nem jár nekik semmilyen különleges elbánás. Ez a legújabb fejlemény az indiai sajtóban “nanny-gate” néven elhíresülő ügyben. Válaszul az India New York-i helyettes főkonzulját ért atrocitásokra az indiai bürokrácia szabályosan rászállt az amerikai követségre. A legváltozatosabb iratokat követelik a amerikai és indiai alkalmazottaktól, előjogaikat megvonják, sőt még a követség köré épített barikádot is buldózerekkel rombolták le.
John Kerry amerikai külügyminiszter ugyan felhívta az India nemzetbiztonsági tanács vezetőjét Shivshankar Menont, és sajnálatát fejezte ki az ügy miatt, de ez csak olaj volt a tűzre. India nem sajnálkozást, hanem rendes bocsánatkérést kér, és azt, hogy az Egyesült Államok kormánya ismerje el, hibát követett el.
Erre viszont az ügyet megindító amerikai ügyész Prett Bharara reagált, aki – mellesleg – maga is indus. Szülei két éves korában vándoroltak ki Pandzsábból Amerikába, ő már ott lett jogász – és megszállottja a hasonló ügyeknek, ahol hatalmasságok, diplomaták, külföldi állami vezetők viselt dolgait derítheti fel. Számos nagyágyú skalpját sikerült már begyűjtenie, és, ismerősei szerint, nem fél senkitől, sőt kimondottan szeret ujjat húzni a tekintélyes szervezetekkel. Bharara szerint semmiféle jogsértés nem történt, hiszen Khobragade asszony elkövette a csalást és okirathamisítást (olyan szerződést adott le az amerikai hatóságoknak, amelyen jóval magasabb összeg szerepelt), illetve súlyosan megsértette az érvényes amerikai munkaügyi szabályokat. Sanjeeta Richardot jóval a jogszerű heti 40 órányi munkaidő felett foglalkoztatta. Az amerikai ügyész szerint az eljárás sem volt olyan megalázó, mint ahogy azt Khobragade asszony beállítja, az őt letartóztató ügynökök engedték őt telefonálni, sőt még kávéval is megkínálták. A meztelenre vetkőztetés és testüregi motozás ugyanakkor szerinte a “szokásos eljárás” része, amiért nem illene felháborodni.
A nyilatkozatban azt is jelezte, hogy Richard asszony családját már “kimenekítették” Indiából. Ezen viszont ismét az indiai sajtó és politika háborodott fel – mondván ezzel nem csak az indiai jogrendet sértették meg, de tápot adtak olyan elképzeléseknek is, hogy az egész ügyet előre megrendezték. Az ilyen feltételezések pedig csak tüzelik az amúgy is egyre inkább Amerika ellenes közhangulatot. Sokan kevésnek és későinek tartják a kormányzat – amúgy a nemzetközi szokásokon túlmenő – intézkedéseit. Mayawati a kaszotnkívülieket is képviselő Centre (Közép) pártszövetség vezetője például arra ragadtatta magát, hogy kijelentse, a Kongresszus azért reagált késve, mert Devyani dalit (kasztonkívüli) származású (igaz édesapja már katonai pilóta, ő maga pedig az ország legjobb egyetemein szerzett diplomát). Később azért ő is elismerte, pont ebbe az ügybe azért a kasztozást nem kellett volna belekeverni.