A központi vezetés már az év elején jelét adta, hogy a munkával történő átnevelést mint büntetési formát fokozatosan szeretné megszüntetni egy úgynevezett igazságügyi reform keretében. Több tartomány saját hatáskörében már döntött az intézmények bezárásáról. Hivatalos közlés szerint 2008-ban mintegy 350 ilyen átnevelő intézet működött az országban, a hivatalos adatok szerint 160 ezer lakóval, emberjogi szervezetek azonban ennél jóval magasabbra teszik a számot. Amit pedig a körülményekről mondanak az elborzasztó. Humanitárius szervezetek szerint nem csak az éhezés, és a kemény munka tizedeli az embereket ezekben a táborokban, hanem gyakoriak a kínzások is. Bírósági ítélet nélkül, rendőrségi kezdeményezésre többnyire kisstílű bűnözők, tolvajok, prostituáltak, kábítószerfüggők, szerencsejátékosok gyűjtőhelyei voltak ezek a táborok, de a “nemzetbiztonságot veszélyeztető elemeket” is bezárhatták ezekbe.
Hszi Csinping pártfőtitkár, akinek az apja maga is hosszú éveken keresztül sínylődött munkatáborokban nagyon szerette volna megszüntetni ezt a rendszert, de – a hagyományok szerint – konzultálni kellett elődeivel, a párt “nagy öregjeivel”. Egyikük sem helyeselte a munkatáborok bezárását. Nem segítette elő az ügyet, hogy nemrég a Tienanmen téren történt egy merénylet, melyet ujgur szeparatistáknak tulajdonítottak. Később házi készítésű bombák robbantak egy pártszékház mellett Sanhszi tartomány fővárosában, Taijüanban. Éppen ezért meglepő kicsit az egyhangú döntés. (A háttérben történt alkukról, csatákról kínai szokás szerint majd csak évtizedek múlva fogunk tudni, ha egyáltalán valaha megtudjuk.)
A kínai vezetés az igazságszolgáltatás reformjának keretében határozott arról is, hogy tovább csökkentik a halálbüntetéssel büntethető bűncselekmények körét, és szigorúbban lépnek fel a vallatásoknál előforduló kényszer, a fizikai erőszak alkalmazása és a bizonyítékok törvénytelen megszerzése ellen.