Nem csak üzleti partner – barát

A mongolok hagyományos életformája igen közel áll ahhoz, ahogy honfoglaló eleink éltek, mindenük a ló, házuk a jurta, dalaik, táncaik olyanok, mintha az ezredévekkel ezelőtti magyar népénekeket hallanánk. Erre az ősi kapcsolatra épültek rá azok a baráti-szakmai kapcsolatok, amelyek a szocializmus évtizedeiben épültek ki. Számos magyar dolgozott Mongóliában, első sorban a vízkutatásban. Ezek a szakmai kapcsolatok abban a két évtizedben is fennmaradtak, amikor Mongólia minden volt, csak kiemelt partner nem a magyar kormányzat számára. Szathmáry Kristóf az NGM államtitkára éppen ezért mondta, hogy Mongóliával üzletelni nem egyszerűen üzlet – egy baráti kapcsolat szerves folytatása. De – és ez legalább ennyire fontos – az üzletnek nem csak érzelmi alapjai vannak. Ahogy Oyun Sabjaasuren mongol környezetvédelmi és gazdasági miniszter – magyar-mongol gazdasági vegyesbizottság elnöke – elmondta, aki most Mongóliába fektet, az a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságával épít kapcsolatot. A mongol föld mélye kincseket rejt, és a csillagászati sebességgel fejlődő kínai iparnak minderre a kincsre hatalmas szüksége van. Mongólia – hála ásványkincseinek – az elmúlt években a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé került, a korábbi szovjet-orosz orientációt pedig felváltotta a dél, Kína és a gazdag ázsiai országok befolyása. Ugyanakkor Mongólia még mindig sok szempontból szegény, fejlődő ország – szüksége van a fejlesztésre, és ebben a fejlesztésben a magyar tudásnak alapvető szerepe lehet. Elég, ha csak a Ulánbátort körülvevő jurtanegyedekre gondolunk, amelyek felszámolásához, a modern infrastruktúra kiépítéséhez sok külföldi segítségre lesz szükség. A magyarok – a hagyományoknak megfelelően – a vizes projektekben a legerősebbek. És most már a kormányzati segítség sem marad el: új kötött segélyhitel-programot jelentett be a magyar kormány, és három szerződést is aláírak a kamarák a rendezvényen.